Az összesen 41 külföldi stratégiai befektető tulajdonában levő vállalatra, 42 környezetvédelmi vállalkozásra, 122 kormányzati- közigazgatási szervezetre (ez utóbbiak között 111 helyi önkormányzatra, 7 környezetvédelmi felügyelőségre és 3 minisztériumra), továbbá 11 pénzügyi intézményre és 7 civil környezetvédő szervezetre, összesen tehát 223 szervezetre kiterjedő felmérés azt mutatta, hogy a magyarországi gazdálkodó szervezetek számára egyre fontosabb a környezetvédelem, valamint az, hogy milyen kép alakul ki a közvéleményben a vállalati tevékenység vagy magatartás környezeti hatásáról. A megkérdezett külföldi stratégiai befektetői tulajdonban levő vállalatok és környezetvédelmi vállalkozások általában környezetbarátnak tartották magukat még akkor is, ha nyilvánvaló volt, hogy nem azok. Például egy elektromos áramot termelő erőmű igazgatója úgy vélekedett, hogy a vállalti tevékenység környezetbarát, hiszen áramot gyártanak, az pedig egy tiszta energiaforrás. Egy dohánygyár igazgatója a különleges filter miatt, amit a cigarettákhoz gyártanak, szintén környezetbarátnak ítélte a gyár termékeinek 75%-át. Ezek a példák azt mutatják, hogy a környezetbarát jelző értelmezése ugyan elég bizonytalan a vezetők körében, de azt is jelzik, hogy a vállalkozásoknak mennyire fontos, hogy a közvélemény hogyan vélekedik a környezeti magatartásukról. A felmérésben szereplő vállalatok saját állításuk szerint rendszeres erőfeszítéseket tesznek környezeti teljesítményük javítására.

Magyarországon a környezet minősége összességében mérsékelten javul, legalábbis a hagyományos szennyezők tekintetében. Ezt a javuló tendenciát a megkérdezett szervezetek is érzékelik. A javulás okairól azonban már megoszlottak a vélemények.  Az állami, önkormányzati szervezetek szerint az üzleti szféra nem túl sokat tett a javulásért. Ők a szennyezettség csökkenését más tényezőknek tulajdonítják, így például a jobb infrastruktúrának, a szigorúbb jogszabályoknak, a végrehajtás ellenőrzése terén tapasztalható előrelépésnek, a technikai fejlődésnek, a növekvő környezettudatosságnak, a társadalmi és a külföldi nyomásnak. E szervek az üzleti szféra növekvő környezeti szerepvállalását a lehetséges okok között az utolsónak említették. Több mint 20%-uk (25 állami, önkormányzati szervezet) pedig az üzleti szektort egyértelműen negatív tényezőnek látta, amely csak ront a környezet állapotán. Ezzel szemben az üzleti élet szereplői igen fontosnak találták a vállalatok javuló környezeti teljesítményének a környezet állapotának javulásában játszott szerepét. A jelen helyzet értékelésében jelentkező különbség az állami-önkormányzati és az üzleti szervezetek között valószínűleg a két szervezetcsoport eltérő értékrendszeréből és az egyenlőtlen információáramlásból ered.

Bár az állami, önkormányzati intézményeknek az üzleti szektor környezeti hatásáról alkotott véleménye alapvetően negatív, e negatív vélemény mögött az egyes vállalati csoportok megítélése eléggé különböző. A külföldi stratégiai befektetők és a környezetvédelmi vállalkozások környezeti hatásáról alkotott vélemény sokkal kedvezőbb, mint a vállalati szektor egészéről.

A kutatás a külföldi stratégiai befektetői tulajdonban levő vállalatoknak csak egy szűkebb csoportját, a legalább 50%-ban külföldi tulajdonban levő, 10 millió dollárnál nagyobb törzstőkéjű vállalatokat vizsgálta. Ez az a vállalati csoport, amelyben a környezetvédelmi előírások betartásának a legnagyobb a valószínűsége. A csoport tagjai nagy vállalatok, amelyek méreteiknél fogva “szem előtt vannak”, tevékenységük mind az ellenőrző hatóságok, mind a közvélemény számára ismert, ugyanakkor megfelelő erőforrásokkal is rendelkeznek ahhoz, hogy a környezetvédelmi ügyekre áldozzanak. Ezen vállalatok környezetvédelmi erőfeszítéseit a felmérés tanága szerint a környezetvédelmi hatóságok és a környezetvédelmi vállalkozások egyaránt elismerik. Ezen vállalkozásoknak a megítélése tehát azon szervezetek körében is pozitív, amelyek környezetvédelmi ellenőrzésüket végzik, illetve amelyek e vállalatok körneyzetvédelmi projektjeihez termékeket, szolgáltatásokat adnak. E vállalatok ugyanakkor viszonylag jó hírnevüket nem csupán környezetvédelmi projektjeiknek köszönhetik, hanem sikeres, magas színvonalú közönségkapcsolataiknak (PR) is. A cégek gondosan megválogatnak és szűrnek minden olyan információt, amely a környezeti tevékenységüket érinti. Ez persze azt is mutatja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak ezek a vállalatok a kedvező környezetvédelmi megítélésnek.

A közismerten szennyező iparágak különösen nagy hangsúlyt fektetnek a hatékony PR munkára. Ezek a cégek alkalmazták először az ISO 14000 szabványrendszert, és ők kezdték el helyi környezetvédő akciókat támogatni. Ezek az akciók persze rövidtávon nem segítenek a környezet állapotán. Mégis, az önkéntesen bevezetett környezetközpontú irányítási rendszer, amelyek előírja, hogy a környezetvédelmi szempontoknak be kell épülniük a vállalatirányítás és a vállalti működés minden területére, segítenek ezeknek a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek az igazi kihívásokra.

A vizsgált külföldi tulajdonban levő nagyvállalatoknak nem jelentett különösen nehéz feladatot az érvényben levő körneyzetvédelmi előírások betartása. Sokuknak igen jelentős tartalékai vannak, és többet is képesek lennének áldozni a környezetre, ha ezt szigorúbb jogszabályok megkövetelnék.

A környezetvédelmi vállalkozások olykor visszaélnek a vállalati tevékenység kedvező környezetvédelmi megítélésének presztizsével és a környezetvédelmi szolgáltatások iránti növekvő kereslettel – külföldi és hazai környezetvédelmi vállalkozások egyaránt. A felmérés azt mutatta, hogy meglepően magas az állami szervezetek és a megbízhatatlan környezetvédelmi cégek közti konfliktusok száma. Elméletileg a környezetvédelmi vállalkozások fontos partnerei az állami, önkormányzati intézményeknek, szövetségeseik a környezeti állapot javítására irányuló erőfeszítéseikben. A kérdőívekre adott válaszok azonban azt mutatták, hogy az állami hivatalok és az önkormányzatok csak mérsékelten gyümölcsözőnek tartják az környezetvédő vállalkozásokkal való együttműködést. A a megbízható, magas szakmai szinten dolgozó cégek kiválasztását és a megbízhatatlan, csalásra alapozó cégek kiszűrését felgyorsíthatná, ha megszüntetnénk a csalásokat lehetővé tevő jogszabályi hiányosságokat, illetve ha a szakmai szervezetek hatékonyabban ellenőriznék a tagjaikat.

A környezet állapotának javítása elsősorban a szigorú szabályozáson és az előírások szigorú betartatásán múlik. A külföldi stratégiai befektetők vállalatai és a környezeti cégek a jelenleginél nagyobb mértékben is hozzá tudnának járulni a környezet állapotának a javításához. Minden megkérdezett egyetért azonban abban, hogy ehhez következetes szabályozásra és az előírások szigorú betartatására lenne szükség.

Az előírások szigorú betartatása mindig is a magyar környezeti igazgatás gyenge pontja volt. Az állami szervezetek és az önkormányzatok ugyan nagyon komolyan veszik a környezetvédelemben vállalt felelősségüket. Nagyon fontosnak tartják saját szerepüket, de keveslik a hatáskörüket és a cselekvési lehetőséget. A törekvések és a lehetőségek közötti ellentmondás a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb. Ezt a problémát az önkormányzatok új együttműködések és szövetségek kialakításával próbálják áthidalni. Fejlesztik a kapcsolataikat a civil szervezetekkel és az üzleti szférával egyaránt.

A kutatás azt mutatta, hogy a helyi önkormányzatoknak a környezet védelmében érdekelt többi állami szervezethez fűződő viszonya is változtatásra szorul. Bár a helyi önkormányzatok környezetpolitikai szerepével nemcsak saját maguk vannak tisztában, hanem ezt a szerepet az üzleti élet szereplői, közülük is elsősorban a külföldi tulajdonban levő vállalatok is elismerik, a regionális környezetvédelmi felügyelőségek nem sokra értékelik az önkormányzatok környezetvédelmi szerepét. Emögött valószínűleg az információáramlás hiányosságai és a megfelelő együttműködés hiánya áll. Mivel a két intézménytípus hatásköre kiegészíti egymást, együttműködésükre mindenképpen szükség lenne. Az önkormányzatok és a környezetvédelmi felügyelőségek közötti eredményes együttműködés - az érintett állami és önkormányzati szervezetek teljesítőképességének növelése és munkájuk szakmai színvonalának emelése mellett - kulcsfontosságú tényezője lenne a környezetvédelmi előírások eredményes betartatásának. Ennek érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani az alábbi feladatokra:

· Segíteni kell a helyi önkormányzatoknak, hogy megfeleljenek a környezetpolitikai elvárásoknak, hogy megbírkózzanak az őket terhelő felelősséggel, hogy szakmailag fejlődhessenek (pl. információkezelés, szövetségesek keresése és együttműködés a környezetvédelem iránt elkötelezett érdekcsoportokkal, stb.)
 
· Általában is javítani kell a környezeti információk kezelését:
 - A vállalatok által okozott környezeti hatásokról több információt kellene nyilvánosságra hozni. Jelenleg például a nagyközönség a külföldi tulajdonban levő nagyvállalatok környezeti magatartásáról csak a cégek PR irodái által kiadott, "jólfésült" anyagaiból tájékozódhat. A vállalati környezetvédelmi beszámolók bizalmasak, a környezetvédelmi hatóságok nem tárják azokat a nyilvánosság elé, mert beperelhetik őket üzleti titok megsértéséért.
 - Elérhetővé kell tenni az ilyen fajta információkat a negyközönség számára. (Ha ezt nem tesszük, akkor a közvélemény nem tudja ellenőrizni a vállalkozások környezeti hatását, s nem tud megfelelő nyomással ösztönözni a vállalatokat környezeti magatartásuk javítására.)
 - Javítani kell az állami szervezetek és az önkormányzatok közötti információáramlást.
 - Át kellene vizsgálni a közhivatalok által gyűjtött környezeti adatokra vonatkozó jogok szabályozását.
 
· Fejleszteni kell a környezetvédelem terén működő különböző állmi szervezetek és az önkormányzatok közötti együttműködést.

A jogszabályoknak részletesebben kellene szabályozniuk a környezetvédelmi vállalkozások tevékenységét: a működési engedélyezés, a minősítésre, a vállalati felelősség és kötelezettség, a bejegyzés stb. szigorú szabályozása alapvető feltétele a környezetvédelmi vállalkozások fejlődésének.

(A tanulmány teljes terjedelmében megtalálható a Központ irodájában.)

A tanulmány szerzői: Éri Vilma- Laczó Ferenc-Papháziné Herczeg Ildikó, a központ munkatársai és Barta Judit, a Gazdaságkutató Rt. munkatársa. Készült Az üzleti szektor hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című nemzetközi kutatási program keretében, melyet a Minnesotai Egyetem Hubert H. Humphrey Institute of Public Affairs nevű intézetének vezetésével a a Bulgáriai ETP Alapítvány (Szófia), az ETP Szlovákia Alapítvány (Pozsony), az Intézet a Fenntartható Fejlődésért (Varsó), a Környezetpolitikai Intézet (Prága), a Környezettudományi Központ (Budapest), a Romániai ETP Alapítvány (Bukarest) és a Varsói Közgazdasági Iskola (Varsó) végzett. A kutatás koordinátorai dr. Zbigniew Bochniarz, dr. Éri Vilma, dr. Grazyna Lesniak-Lebkowska és Wojciech Stodulski voltak. A munkát a Charles Stewart Mott Foundation és a Rockefeller Family Associates szponzorálta. A költségek egy részét a felmérésben részt vevő intézmények saját költségvetésükből fedezték
 
 

Vissza

Főoldal