Tudta-e, hogy ...

 

• A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet egyik legfontosabb problémájaként említi, hogy a "felhagyott iparterületek rehabilitációja nem megoldott, a rehabilitáció helyett nagyléptékű zöldmezős beruházások folynak, melyek a természetes környezet területi arányának csökkenésével, a települések szétterülésével, és növekvő közlekedési igényekkel járnak." AProgram a célok között említi a főváros ésa környéki települések fejlesztési elképzeléseinek összehangolását, valamint a településközpontok, településmagok rehabilitációját, revitalizációját.

• Negatív hatású a városból való kiáramlás - az utóbbi hat évben százhúszezer ember hagyta el Budapestet. Szabályozási eszközökkel nem tud a főváros beavatkozni, mivel a beépülő területek többsége a közigazgatási határon kívül van. A külső bevásárlóközpontok forgalomkeltő hatása is óriási, ráadásul elszívják a városból a megtartó erőt: sorra zárnak be a kis üzletek, a kisebb mozik - mondta egy interjúban Schneller István, Budapest főépítésze.

• London lakossága a hatvanas években 15 százalékkal csökkent, Liverpoolé az 1970 előtti húsz évbena negyedével. Franciaországban ma már a városlakók 40 százaléka elővárosokban él. Mindez nem jelenti a városok jelentőségének csökkenését, éppen ellenkezőleg: a városok széterjeszkednek a kellemesebb vidékekre - írta Lőke András a HVG-ben 1999. augusztus 7-én megjelent tanulmányában.

• Solymáron tíz évvel ezelőtt hat-hétezren éltek, ma a lakosok száma eléri a tízezret; Csömör lakossága tíz éve ötezer körül mozgott, ma hat és félezer - nyilatkozták a Népszabadságnak 2000. július 17-én a települések polgármesterei.

• Budapestről a nagyon szegények és a nagyon gazdagok költöznek el: előbbiek azért, mert vidéken olcsóbban tudnak lakáshoz jutni, a vételár maradékát pedig felélik, a módosabbak meg azért, mert megtehetik- mondta egy interjúban Koszorú Lajos, a Teampannon Építész és Mérnöki Iroda Kft. építésze.

• A Levegő Munkacsoport szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy nem valós az a statisztikai adat, mely szerint az elmúlt tíz évben 372 hektárral nőtt a főváros zöldterületeinek nagysága. A Központi Statisztikai Hivatal figyelembe veszi abeépülő területek újonnan létesülő zöldfelületeit, de nem veszi figyelembe a beépített területeket, így pédául a művelés alól kivont szántóföldeket. A valóságban tíz év alatt mintegy 50 városligetnyi biológiailag aktív zöldterület, elsősorban szántóföld épült be Budapesten.

• Az Amerikai Egyesült Államokban az általános autóhasználat következtében a városok terjeszkedése sokkal előbbre tart, mint Magyarországon. Gyakran emlegetik, hogypéldául San Franciscoban tíz polgárbólcsak egy lakik a közigazgatási határon belül, kilencviszont az elővárosokban. Ez persze óriási közlekedésiigényeket jelent, ami zaj- és légszennyezéstokoz.

• Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szerint a városban több mint egymillió autó közlekedik, és körülbelül negyedóránként vásárolnak egy új járművet. Ehhez adódik az elővárosokból naponta érkező közel félmillió autó.

• Budapestnek a mai napig nincs hosszú távú városfejlesztési koncepciója. Adós a főváros a környezetvédelmi program elkészítésével is. Hosszú évek óta folynak tárgyalások a MÁV, a BKV és a Volán városkörnyéki tarifaközösségének kialakításáról, azonban a közeljövőben ez sem várható.

• A statisztikák szerint Magyarországon jelenleg több mint 530 000 négyzetméternyi bevásárlóközpont van. Az egy főre eső négyzetméterek számát tekintve ez megegyezik az EU-átlaggal, de több, mint a hasonlóméretű Ausztriában, Belgiumban vagy Svájcban. Ennekellenére további hipermarketek építéséttervezik: csak Budapesten mintegy 110000 négyzetméter hasznosterületű vásárlópalota terve vár megvalósításra. A bevásárlóközpontok nem csak a forgalmat gerjesztik, de a települések terjeszkedésében, a belső területek értéktelenedésében is fontos a szerepük.

• Többszáz milliárd forintra lenne szükség csak a négy belső kerület - VI., VII., VIII., IX. - rendbetételéhez - hangzott el egy városrehabilitációról szóló konferencián. A főváros 2000-ben hárommilliárd forintot szánt erre a célra - írta 2000. május 21-én a Népszabadság.

• A ferencvárosi rehabilitáció során azelmúlt hat évben harminc lakóház teljesen, tizenötpedig részlegesen újult meg, felépült kétlakóház, és félmilliárd forintot költöttekaz infrastruktúra korszerűsítésére. A magánbefektetőknegyven új épülettel, öt szállodával,két irodaházzal, egy parkolóházzal, ésegy hangversenyteremmel gazdagították a Ferenc körút- Üllői út - Haller utca - Mester utca térséget- írta 2000. április 14-én a Népszabadság Budapest melléklete.

Vissza

Főoldal