Ezer forint

A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával és a Központ koordinálásával végzett munka célja a riói és a johannesburgi világkonferenciák közötti időszakban Magyarországon végbement fejlődés fenntarthatóságának az értékelése, a johannesburgi jelentés elkészítése, és a magyar fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának a megalapozása, valamint a fenntartható fejlődés koncepciójának szélesebb körben való megismertetése és elfogadtatása volt. Az előző években elkészült a johannesburgi jelentés, a riói és a johannesburgi világkonferenciák közötti időszakban Magyarországon végbement fejlődés fenntarthatóságát indikátorok segítségével értékelő tanulmány, átfogó értékelő tanulmányok és helyi fenntarthatósági programokat bemutató esettanulmányok születtek, szakértői műhelyek vitatták meg a majdani stratégiára vonatkozó elvárásokat és elképzeléseket.

2005-ben a Központ tanulmányt készített az európai országok fenntartható fejlődés stratégiáiról. A 35 oldalas tanulmány az addig elkészült 24 stratégiából a 18 angolul is elérhető stratégiát elemezte. Áttekintette, milyen megoldásokat alkalmaztak az egyes országok a stratégiakészítés olyan "műfaji" kérdéseiben, mint a stratégia időtávja, elvei, más stratégiákhoz, politikákhoz való viszonya, a stratégia prioritásai, a célok integráltsága, a célok és eszközök kidolgozottsága, az alkalmazott indikátorok, a nemzetközi kapcsolatok, s ezen belül a fejlődő országokkal való kapcsolatok kezelése, valamint hogy a stratégiák mennyiben támaszkodtak társadalmi vitákra, hogy a lehetőségek, alternatívák összegyűjtésével segítse a magyar stratégia kidolgozóit. Emellett a fenntartható fejlődés elveinek a népszerűsítése, az eddigi tapasztalatok széles körben történő terjesztése céljából a Központ nyomtatott formában és elektronikusan is publikálta a projekt keretében készült, különböző helyi fenntarthatósági projekteket bemutató esettanulmányokat.

A Környezettudományi Központ a környezetbarát közbeszerzés propagálásával, az önkormányzatok számára fontos környezetbarát termékekre, hozzáférhetőségükre, a beszerzés során alkalmazandó eljárásokra vonatkozó információk, tudnivalók összegyűjtésével, közzétételével, továbbá a zöld beszerzés iránt érdeklődő önkormányzatoknak nyújtott szakmai segítséggel 2001 óta segíti a környezetbarát termékek elterjedését, a környezetbarát termelési és fogyasztási szokások térnyerését.

2005-ben a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal felkérésére két előadást tartott a Hivatal által a helyi önkormányzatok számára szervezett közbeszerzési továbbképzésen. Májusban az ICLEI kongresszusának környezetbarát beszerzéssel foglalkozó panelvitájában néhány speciális kelet-közép-európai problémára irányítottuk rá a figyelmet. A Központ munkatársa előadást tartott az EU Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága és a TAIEX által a 10 új tagállam államigazgatási szakembereinek szervezett Környezetbarát közbeszerzés konferencián is. E konferenciát követően a Közbeszerzések Tanácsa együttműködésre kérte fel a Központot.

2005-ben kezdődött a Measurement Tool and Measuring the Current Level of Green Public Procurement across the EU ˙(A zöld közbeszerzés fejlettsége és elterjedtsége, és a mérés eszköze) című nemzetközi projekt, amely az EU 25 tagállamában értékeli, hogy milyen szinten áll a zöld beszerzés. A projekt keretében egy négy tagú konzorcium tagjaként a konzorciumi partnerekkel egyeztetett módszertan alapján a Központ kérdőíves felmérést végzett és elemezte a közbeszerzést folytató szervezetek által kibocsátott tenderfelhívásokat 5 új EU-tagországban (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Szlovéniában). A munka harmadik szakaszára, 2006-ra maradt a jó és legjobb példák (good and best practices) összegyűjtése, egy a zöld közbeszerzésre legalkalmasabbnak ítélt termékek listáját, illetve specifikus ajánlásokat tartalmazó kiadvány elkészítése, valamint a Bizottságnak szóló, a további lépésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása. A projekt eredményeit a tervek szerint a Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága az EU Zöld Közbeszerzés Akciótervének kidolgozásához fogja felhasználni.

Reményeink szerint az ajánlások kapcsán hozott intézkedések elősegíthetik majd a környezetbarát beszerzés hazai elterjedését is.

A Központ 1999 óta foglalkozik a városi terjeszkedés és a barnamezős ingatlanok újrahasznosításának a kérdéseivel. A projekt keretében 2005-ben csaknem 300 kérdőívet küldtünk ki Magyarország városi önkormányzatainak, valamint a budapesti kerületeknek. A kérdőívet 146 település töltötte ki, közülük 66-ban találhatók barnamezős ingatlanok. E 66 település 183 barnamezős ingatlanának adatait adatbázisba foglaltuk. A kereshető adatbázist CD-n és a Központ honlapján publikáltuk magyarul és angolul, illetve bemutattuk a november 29-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szervezett konferenciánkon is, amelyre az érintett önkormányzatok, környezetvédelmi hivatalok mellett ingatlanfejlesztőket és környezetvédelmi szervezeteket is meghívtunk.

A KvVm-től kapott megbízás értelmében a Központ a Pestterv Kft.-vel közösen tanulmánya az EU Városi Környezet Tematikus Stratégiájának hazai alkalmazási lehetőségét vizsgálta, és javaslatot tett a bevonandó települések körére, a Stratégia értelmében készítendő környezetgazdálkodási terv és rendszer tartalmára, valamint a szükséges jogszabályi változásokra.

A 2005. szeptemberében elkészült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Tematikus Stratégia ajánlásai továbblépést jelentenek abban az irányban, amelyben a hazai tervezési rendszer fejlődése is halad: a hosszútávú, integrált stratégiai megközelítés felé. A Tematikus Stratégia által ajánlott tervezéshez részben új, de már készülő tervekre van szükség: nemzeti és települési stratégiai tervekre, nemzeti, regionális és települési fenntartható fejlesztési tervekre, városi-környezet stratégiára. Emellett bizonyos mértékig át kell alakítani a nagyobb városok által jelenleg készített környezetvédelmi programok funkcióját, felépítését, tartalmát és szemléletét is olymódon, hogy a programok hosszabb távra készüljenek, stratégiai megközelítést alkalmazzanak, továbbá a tervezés által felölelt kérdések körébe a közlekedés, a fenntartható építés és a fenntartható városfejlesztés, városszerkezet is beletartozzon. A környezetgazdálkodási rendszerek önkormányzati alkalmazásának hasznát a Központ és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának részvételével végrehajtott korábbi EMAS projekt is bizonyította.

A Központ és a Pestterv Kft. tanulmánya ezért azt javasolta, hogy a Városi Környezet Tematikus Stratégiát első lépésben a kilenc 100 ezer lakosúnál nagyobb városnál vezessük be kötelező jelleggel; e kilenc város mellett önkéntes alapon további városok is bekapcsolódhassanak a Stratégia megvalósításába, és ők is kapjanak segítséget az EU irányelvek szerinti stratégia alkotáshoz és programkészítéshez.

Ez a felmérés a civil szervezetekről eddig megjelent tanulmányokat és adatgyűjtéseket figyelembe véve szociológiai módszerek felhasználásával vizsgálta a környezet- és természetvédő szervezeteket. Kérdőíves felmérés, műhelyviták tartása, valamint mélyinterjúk készítése alapján állítottuk össze a tanulmányt e szervezetek tényleges hatásáról, szakmai eredményeikről, társadalompolitikai befolyásoló szerepükről, illetve a civil szférára gyakorolt visszahatásukról.

Az elkészített kutatási jelentés alapján megalapozottan állíthatjuk, hogy a környezet- és természetvédő civil szervezetek elkötelezettek, többségük magas szakmai és etikai elvek alapján tevékenykedik. Fontos állami és önkormányzati feladatokat vállalnak át. Ugyanakkor mind a civil oldal, mind az állami és önkormányzati szervezetek megfogalmazták a civil szervezetek tevékenységében a szakmai megalapozottság fokozását. A civil szervezetek a szakmai hozzáértés fontosságának hangsúlyozása mellett, fontosnak tartják a belső információáramlás, a közös fellépés erősítését is. A vizsgálat egyik fontos eredménye az, hogy a környezet- és természetvédő civil mozgalom a kelleténél sokkal befelé fordultabb. Az egymás számára szervezett akciók, továbbképzések a kelleténél talán nagyobb hangsúlyt kapnak a kifelé való tevékenységhez képet.

A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a környezet- és természetvédő civil szervezetek komoly kapacitáshiánnyal küszködnek. Ez igaz mind technikai, mind személyi vonatkozásban.

A tevékenység súlypontjai a következők voltak:

• Az EU Vidékfejlesztési munkacsoportjában, valamint az Agrár-környezeti munkacsoportjának tevékenységében való aktív részvétel.
• Részvétel a 2007-2017 közötti időszakra készült EU vidékfejlesztési stratégia kimunkálásában, illetve véleményezésében.
• Részvétel az EU talajvédelmi stratégiájának (”Soil Thematic Strategy”) keretén belül az egyes részkérdésekre szakosodott munkabizottságok munkájában, valamint a növényvédő-szerek engedélyezésére vonatkozó új EU direktíva kimunkálásában.
• A hazai civil szféra folyamatos tájékoztatása az említett Európai Uniós döntési folyamatokról, a véleményük kikérése és közvetítése az Európai Uniós fórumokra, illetve a fontos döntés előkészítési anyagok és ezzel kapcsolatos anyagok és információk továbbítása az érintett hazai civil szervezetekhez.
• Részvétel az Európai Környezetvédelmi Iroda talaj, agrár és biodiverzitás munkacsoportjának munkájában és hozzájárulás az Iroda által készített állásfoglalásaihoz.
• A ezeknek a fórumoknak a számára elemzéseket készítettünk részben a hazai, s részben a Visegrádi Országok agrár és vidékfejlesztési stratégiákról, ezek fenntartható fejlődési kritériumoknak való megfeleléséről.

Az adatbázis összeállítása és a határokon túl tevékenykedő magyar civil szervezettekkel való kapcsolat felvétele, illetve kiépítése elkezdődött.