Annual Report 2003 |
Similarly to the previous year, in 2003 the Center worked on 14 major projects. Within the framework of these projects, 15 studies/case studies were completed (of which 9 studies were prepared by the staff of the Center); the Center organized 2 workshops, a conference and two training courses and issued 4 publications. Besides, staff members made several presentations (for example on the EU Green Week), and published several articles in various publications. During 2003 the Center appeared 3 times in the media.
CES projects
on national, regional and local levels.
Projects | Programmatic area | |||
---|---|---|---|---|
Sustainable development on local, regional and national level | Hazai környezet-politika továbbfejl. | Tools for environmental management | Awareness raising | |
Towards Sustainable Development | * | * | * | * |
A fölhasználat és a földművelés hatása a biodiverzitásra | * | * | * | |
Economic and Social Impact of the Year 2000 Cyanide Spill Tisza | * | * | * | * |
Rural Sustainability Pilot Project in the Bakonyalja Micro-Region | * | * | * | * |
Az ökológiai gazdálkodás helyzetének felmérése ... | * | * | * | * |
A települési környezetminőség javítását szolgáló ágazati intézkedések vizsgálata | * | * | * | * |
A környezetvédelmi szektorban foglalkoztatottak száma | * | * | ||
A Központ peszticid programja | * | * | * | * |
Industrial Ecology Conference | * | * | * | * |
RELIEF - Green Procurement | * | * | * | * |
Green Purchasing Manual for Local Governments | * | * | * | * |
EMAS | * | * | * | * |
INTERACT | * | * | * | * |
Contribution to the MBA Program of Miskolc University | * |
The projects primarily addressed environmental experts working on environmental policy issues in public administration, academia, businesses and non-governmental organizations. Most of them had a national scope. The Center's events attracted about 100 participants. Publications reached a much broader audience.
In accordance with the year 2000. strategic plan, the year 2003 projects of the Center focused on four major areas including:
A 2002-ben indult program keretében a korábban elkészült az elmúlt 10 év fejlődésének a fenntarthatóság szempontjából értékelő tanulmány, a Johannesburgi Világkonferenciára benyújtott magyar jelentés, valamint több, az értékelés, illetve a majdani fenntartható fejlődési stratégia alapjául szolgáló jelentés és esettanulmány is, és megkezdődött a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának a kidolgozása.
2003-ban további a stratégia koncepciójának alátámasztására további értékelő tanulmányok és esettanulmányok készültek. A stratégia koncepciójának kidolgozása 2004-ben folytatódik, és akkor lesz az anyag társadalmi vitája is.
The project started in February 2002. So far, the assessment of the past 10 years' development has been prepared. It was approved by the Hungarian National Commission for Sustainable Development, published and presented to the WSSD. As a basis of the assessment as well as the SD strategy, a series of evaluation studies and case studies have been prepared. Drafting of the national sustainable development strategy has been started. The strategy and the national consultation process will be completed in 2003.
A UNDP által finanszírozott projektet a Fenntartható Fejlődés Bizottság felügyeli, közvetlen irányítója pedig a Környezetvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium képviselőiből, valamint a fenntartható fejlődés szakértőiből álló projektbizottság. A Központ a programban koordinátor szerepet tölt be.
The Center is acting as a coordinator of the project, working with the Ministry of Environment and several other participants, cooperating with the National Commission for Sustainable Development as the project council and a team of experts from NGOs, governmental agencies and academia as the project committee. The project is financed by the UNDP.
Ez a munka része az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek "A biodiverzitásról, a gazdaság átalakulásáról és az életminőségről a kibővült Európai Unióban" című nemzetközi programnak.
A 2003 őszén indult és folyamatban lévő kutatómunka a következő kérdésekre terjed ki:
A programot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 9200 Euroval támogatja.
A program a Központ előző, a szennyezés évében végzett Tisza-programjának folytatása.
A folytatásban a Központ azt vizsgálta, hogyan alakultak a szennyezés gazdasági és társadalmi hatásai az előző felmérés óta, illetve, hogy a negatív gazdasági és társadalmi hatások még mennyi ideig jelenthetnek problémát, emellett megpróbált egy átfogó értékelést adni a károk összességére. A 2002-ben kezdődött projekt végrehajtása áthúzódott 2003-ra.
A munkát a KAC támogatta.
A program célja azon tevékenységek előmozdítása volt, amelyek megóvják a környezetet, és összhangban vannak az EU mezőgazdasági politikájával is. Ezúton segít a megcélzott régiónak az EU normákhoz való alkalmazkodásban és egy jól működő gazdasági csomag összeállításában. A Központ az említett régióval már az 1990-es évektől kezdődően jó kapcsolatot alakított ki. Közösségépítő tréningek kerültek megszervezésre, és a Központ az e régióba irányuló öko-turizmus (elsősorban a lovas turizmus) fellendítésében is szerepet játszott. Részt vett a kistérségi SAPARD program kidolgozásában is. E tekintetben a mostani program az előzőek folytatását is jelenti egyben.
A projekt megvalósítása lényegesen hozzájárult az EU agrár- és vidékfejlesztési politikájának ismertetése révén a helyi alkalmazás és gyakorlati lehetőségek feltárásához. A projekt egyúttal gazdasági, szociális és környezeti problémákat komplexen kezelte és a megoldásokat is ennek megfelelően ajánlotta. A tájtermelés és ökogazdálkodás megvalósulását a tájékoztatáson és képzésen túl piaci intézmények, valamint a piaci kapcsolatok erősítésével és kiépítésével is segítette. A program fontos tanulsága volt ugyanakkor az, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában előtérbe kerülő környezettudatos, a vidék fejlődését elősegítő programokban való részvétel iránt kizárólag az egyéni termelők érdeklődtek.
A hat egész napos foglalkozásból álló ökológiai gazdálkodási tanfolyamot 27 fő végezte el, közülük 23-an a tanfolyam zárásaként az elhangzottakról, megszerzett tudásukról sikeres vizsgát tettek. Ha figyelembe vesszük csak az egyes témakörök iránt érdeklődőket, akkor a részvevők száma elérte a 40-et. A tanfolyam megkezdése előtt a kisbéri kistérség területén 1 fő foglalkozott bio-termeléssel. A tanfolyam résztvevői közül 14-en tervezték az ökogazdálkodás elkezdését, illetve bővítését. A tanfolyam befejezését követően a résztvevők közül többen adtak be pályázatot az FVM-be öko-gazdálkodási támogatás elnyerésére. A programnak a kistérségen túlmutató hatását bizonyítja, hogy a megyei sajtó több esetben is tudósított a képzésről, s nemcsak a tanfolyam szervezőivel és előadóival, hanem a résztvevőkkel is készítettek interjút.
A program 2002 második felében kezdődött, támogatója a Phare Access Mikro Program és a KAC volt.
A 2003. január 1-től indult, s 2003. október 31-ig tartó program keretében a Központ helyzetértékelést készített a Biokontroll Hungária éves jelentéseinek felhasználásával az ökogazdálkodás hazai helyzetéről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számára. A tanulmány kitér a tényleges és a lehetséges hazai értékesítési csatornákra, és javaslatot tesz a hazai piac bővítését elősegítő piaci intézmények létrehozására.
A Központ tervezi, hogy a jövőben a Biokultúra Egyesülettel közösen folytatja az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat.
A Minisztériumtól a MAKK Alapítvánnyal közösen elnyert megbízás célja egy, a második Nemzeti Környezetvédelmi Program Városi Környezetminőség TAP-jának végrehajtását megalapozó tanulmány készítése volt. A munka során a Központ reprezentatív felmérést végzett a városok környezetminőségéről és a legfontosabb problémákról, a MAKK pedig környezet- és költséghatékonysági szempontból értékelte a lehetséges intézkedéseket. A tanulmány tervezetét a Környezetvédelmi Minisztériumhoz történő benyújtás előtt az önkormányzatok képviselőivel szakmai fórumon vitattuk meg. A szakmai anyag több ajánlása beépült az NKP vonatkozó végrehajtási terveibe.
A Központ a GKI Gazdaságkutató Intézet megbízásából tanulmányt készített, amely áttekintette a környezetvédelmi szektor fogalmának és statisztikai számbavételének a kérdéseit, a globális környezetvédelmi szektor fejlődését, szerkezetét, dinamikáját, valamint a környezetvédelemnek a foglalkoztatásban játszott szerepét, majd a szektor legújabb, ma elfogadott fogalmát alapul véve kiszámolta a magyar környezetvédelmi szektor nagyságát, illetve a fejlődés eddigi trendjét és a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve prognosztizálta a szektor középtávú növekedési pályáját, szerkezetét, a szektorban foglalkoztatottak számának az alakulását, illetve feltárta a szektor fejlődésének területi vonatkozásait.
A környezetvédelmi szektornak a legújabb, az OECD által ajánlott meghatározásával először készült becslés a magyar környezetvédelmi szektorról. Ez a gyakorlatban még nem alkalmazott megközelítés újszerű és kissé meglepő eredményre vezetett: a szektor, a környezetvédelmi beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya, valamint a szektor foglalkoztatottainak a száma lényegesen nagyobb, mint eddig sejtettük. E számítások szerint 1992 és 2001 között Magyarországon a környezetvédelmi ráfordítások gyorsuló ütemben, átlagosan évi 24-25%-kal nőttek, és arányuk ez idő alatt a GDP 1,3%-áról 2.2%-ára nőtt, míg az eddigi statisztika 1,6%-os arányt mutatott ki. A szektornak az eddig ismertnél nagyobb gazdasági szerepe növelheti a szektor politikai jelentőségét.
A Központ volt az első nem kormányzati szervezet a csatlakozni kívánó országokból, aki csatlakozott a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) szervezethez 1998-ban. A PAN Europe egy olyan nemzetközi, nem kormányzati szervezet, amely a peszticidek használatának visszaszorítását szorgalmazza, mint a veszélyes vegyszerek alkalmazásának kevésbé veszélyesekre cserélését. Ennek elérése érdekében környezetbarát mezőgazdasági módszerek alkalmazását helyezi előtérbe, különös tekintettel az organikus mezőgazdasági művelésre. A szervezet jelentős hírnévnek örvend, éves találkozóinak rendszeres résztvevői között szerepelnek az Európai Bizottság képviselői is.
1998 óta a Központ aktívan résztvesz a peszticidekkel kapcsolatos hálózati munkában európai szervezetekkel közösen, ezzel egyidőben Magyarországon is közreműködik abban, hogy az említett témában növelje a tudatosságot. A Központ sürgette Magyarország részvételét a peszticidhasználattal kapcsolatos nemzetközi együttműködésekban is.
2003-ben a program a magyar és európai szervezetekkel való együttműködésben a peszticidekkel kapcsolatos tudatosság emelését, a peszticid-használat engedélyezési, ellenőrzési és monitorozás folyamotokban való civil részvétel biztosítására összpontosított. Fontos célja a programnak, a hazai peszticid-felhasználat csökkentése érdekében országos program kidolgozása. A Központ továbbá feladatának tekinti egy öko-toxikológiai, átfogó tevékenységet folytató bizottság létrehozását, amelynek résztvevői kutatók, kormányzati és nem kormányzati szervezetek szakértői lesznek.
A programot 2003-ban az EU Phare Access Makro Program és a PAN Germany támogatta.
Az ipari ökológia a szennyezés megelőzés és a hulladékcsökkentés újszerű módszere. Lényege, hogy különböző termelési folyamatok között "szimbiózist" hoz létre, amelyben az egyik folyamat hulladékát a másik folyamat használja fel nyersanyagként. A 2003. decemberében tartott rendezvény célja az volt, hogy a résztvevő szakembereket megismertesse az ipari ökológia koncepciójával, a külföldi és hazai tapasztalataival, s ezáltal elősegítse ennek az innovatív módszernek a hazai elterjedését. A konferencia 34 résztvevője - köztük kutatók, vállalkozók, egyetemi oktatók, a KvVM szakértői - a programban szereplő kilenc előadás meghallgatása után megvitatták, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az ipari ökológiát itthon is szélesebb körben alkalmazzák. Az előadásokat a Központ publikálta.
A konferenciát az Oktatási Minisztérium és az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, valamint a Központ saját forrásaiból támogatta.
A 2001-ben indult program érdemi munkájának nagy része 2002-ben befejeződött. 2003-ra csak a miskolci önkormányzat zöld beszerzési politikáját megalapozó tanulmány magyar nyelvű változatának publikálása maradt. A tanulmány, mely a miskolci önkormányzat, az ICLEI és a Központ közös kiadványaként jelent meg, lehetőséget ad arra, hogy a város valamennyi érdekeltje és döntéshozója megismerje a zöld beszerzésben rejlő lehetőségeket és a projekt Miskolc számára készített ajánlásait. A projekt keretében szerzett tanulságokról a Központ vezetője az EU nagy évi környezetvédelmi rendezvénye, a Green Week keretében is beszámolt.
A projekt tanulságait a Központ arra is felhasználta, hogy véleményezze a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a közintézmények környezettudatos működésének és környezettudatos beszerzési gyakorlatának az előmozdítását célzó kormányhatározatának a tervezetét. A Minisztérium a vélemény több megállapítását és ajánlását is beépítette a tervezet későbbi, még mindig nem végleges változatába.
A 2002. decemberében a KAC finanszírozásával indult projekt a RELIEF projekt eredményeire épít. Célja, hogy a RELIEF projekt tapasztalatainak felhasználásával jól hasznosítható útmutatást adjon a zöld beszerzés iránt érdeklődő önkormányzatoknak a környezetbarát termékekről, a szolgáltatók közötti választásról, a pályáztatással és a szerződési feltételekkel kapcsolatos tudnivalókról. 2003-ban elkészült a magyar önkormányzatoknak szóló kézikönyv tervezete, amelyet a Központ beszerzési szakértőkkel, a Környezetbarát Termék Kht. szakértőjével, illetve önkormányzati környezetvédelmi szakértőkkel megvitatott. A vita tanulságait is figyelembe vevő véglegesített változat a Központ honlapján bárki számára hozzáférhető.
A programot a Budapesti Önkormányzat finanszírozta.
A 2000-ben indult projekt érdemi munkája 2002-ben lezárult. 2003-ra csak a jelentés elkészítése maradt. Az elkészült jelentést az EU Bizottsága elfogadta.
A 2002-ben indult projekt célja, hogy elősegítse a részt vevő európai városok környezeti menedzsmenttel és a városi környezeti problémák kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak a cseréjét. A módszerekről való eszmecsere mellett a projekt lehetőséget nyújt a résztvevők közötti kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. A projektben minden európai város az önkormányzatával, egy tudományos intézménnyel és egy nem-kormányzati szervezettel képviselteti magát. A Központ a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez hasonlóan a Fővárosi Önkormányzat partnereként és tréning szakértőjeként vesz részt a programban.
A Központ az 1990-es évek közepe óta részt vesz a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének mérnök-menedzser programja keretében tartott környezetvédelmi oktatásban, melynek bevezetését annak idején a Központ által menedzselt ETP projekt kezdeményezte. A korábbi mérnök-menedzser program helyét 2003-ban az Intézet MBA programja vette át. Ennek keretében továbbra is a Központ oktatja a 16 órás, angol nyelvű környezetpolitikai és környezetgazdaságtani modult. Így volt ez 2003-ban is.
Események, rendezvények | Eredmények | Támogatók |
2003. március 26.- Kerekasztal az önkormányzati környezetbarát beszerzés hazai lehetőségeiről | A résztvevők megvitatták a hazai jogi, intézményi, személyi adottságokat és véleményezték a Központ önkormányzatoknak szánt környezetbarát beszerzési kézikönyvének tervezetét. | KAC |
2003. március - április. - Biogazda tréning Kisbéren | 27-en elvégezték, s 23-an sikeresen vizsgát tettek, a tanfolyam hatására 14-en terveztek biogazdálkodást | Phare Access Mikro program, KAC |
2003. szeptember - október, Környezetpolitikai modul a Miskolci Egyetem MBA programja keretében | A leendő menedzserek látókörének, környezetpolitikai ismereteinek bővítése | Miskolci Egyetem |
2003. december 2.- Ipari ökológia konferencia | A résztvevők megismerkedtek a termelés szervezésének egy igen újszerű, környezetbarát megközelítésével, amelynek elterjedése elősegítené a fenntarthatóságot. | Oktatási Minisztérium, Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány |
2003. december 11. - Városi környezetminőség tanulmányhoz szakmai fórum | A minisztérium számára készített tanulmány első változatának megvitatása önkormányzati szakemberekkel. | KvVM |
Szerzők | Cím | Kiadó |
Éri V., Lencsés J., Sziklai A. és mások | A környezetbarát beszerzés helyzete és lehetőségei Európa települési önkormányzatainál és Miskolcon | ICLEI, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Környezettudományi Központ. Miskolc, 2003. szeptember, pp.67 |
Az ipari ökológia a gazdaság és a környezet szolgálatában. A 2003. december 2-i konferencia előadásai | Budapest, 2003. december, pp.87 | |
Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára | KTK honlap, 2003. március. pp.80 | |
Laczó Ferenc - ifj. Sógorka Miklós | Fenntarthatósági mintaprojekt Bakonyalja kistérségben | KTK- Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége |
Cím | Jelentősége | Szerzők |
A környezetvédelmi szektor fejlődésének a foglalkoztatásra gyakorolt hatása (48.o.) | A környezetvédelmi szektor nagyságának a ma elfogadott átfogó meghatározás szellemében történő számszerűsítése, amely meglepő eredményre vezetett: a szektor, a környezetvédelmi beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya, valamint a szektor foglalkoztatottainak a száma lényegesen nagyobb, mint eddig sejtettük. | Éri Vilma |
Helyzetfelmérés a kisbéri kistérségben (32.o.) | A kistérségi fenntarhatósági mintaprogramot megalapozó tanulmány | Laczó Ferenc, ifj. Sógorka Miklós |
Az ökológiai gazdálkodás helyzetének felmérése, javaslatok kidolgozása a bővítésére és piaci oldalról való sérülékenységének csökkentésére (30.o.) | A KvVM támogatásával készült a biotermékek hazai piacának helyzetét bemutató és bővítési lehetőségeit elemző tanulmány. | Laczó Ferenc |
A megújuló energiahordozók felhasználásának gazdasági és egyéb akadályai és ösztönzői (70.o.) | Több évre tervezett kutatás részeként a tanulmány bemutatja a megújuló energiahordozók bővítését akadályozó szabályozásbeli és piaci eredetű tényezőket. | Laczó Ferenc |
Pesticides in Hungary (status, production, authorisation process, legal and institutional basis, comparison with EU member countries, toxicity) (80.o.) | A peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság emelését szolgáló tanulmány | Laczó Ferenc |
Fenntarhatósági mintaprojekt Bakonyalja kistérségben | Összefoglalja a kistérségi fenntarthatósági mintaprojekt tapasztalatait | Laczó Ferenc, ifj. Sógorka Miklós |
How to organise public participation in the pesticides evaluation process? | A civil részvétel biztosítását elősegítő tanulmány a peszticidekel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési folyamatban. | Laczó Ferenc |
Peszticidhasználat egy átalakuló országban (80.o.) | Összefoglalja a peszticidhasználattal kapcsolatos hazai helyzetet és a várható tendenciákat | Laczó Ferenc |
Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára (55.o.) | A kézikönyv felkerült az Alapítvány honlapjára, illetve az önkormányzatok figyelmét e-mailben is felhívtuk a kiadványra. Gyakorlati hasznosításról még nem érkezett visszajelzés. | Éri Vilma, Szuppinger Péter |
Tanulás a fenntartható fejlődés szolgálatában | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány | Czippán Katalin |
A települési, kistérségi fenntartható fejlődési programok és a fenntartható fejlődés | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány | Szarvas Gábor |
A tudomány hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány | Meskó Attila |
A nemzetközi folyamatok hatása Magyarország fenntartható fejlődésére | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány | Bácskai Tamás |
Kísérletek a Dzsumbuj környezeti és társadalmi problémáinak kezelésére | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó esettanulmány/td> | Garamvölgyi Annamária |
Egy önmagára talált kistérség - a Nyugat-Balaton régiójának fenntartható fejlődést ígérő példái | A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó esettanulmány | Huszti Levente |
Éri, V., Az ISO 14001-es és az EMAS környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál. In: Környezetvédelem az EU-csatlakozás tükrében. IV. Környezetvédelmi Konferencia és Társadalmi Fórum - Dunaújváros Dunaújváros Megyei Jogú Város önkormányzata, Dunaújváros, pp. 50-56
Éri, V., Edelényi, Cs., Ipari ökológia a természeti erőforrások védelméért és a szennyezés megelőzéséért. In: Tudásalapú társadalom. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának IV. Jubileumi Konferenciája, Miskolc, pp. 352-361
Éri, V., Lencsés, J., Sziklai, A. (2003), Beszámoló a környezetbarát beszerzés helyzetéről és lehetőségeiről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál. In: A környezetbarát beszerzés helyzete és lehetőségei Európa települési önkormányzatainál és Miskolcon. ICLEI, Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata, Környezettudományi Központ.
Szuppinger, P., Eri, V. (2003), Green purchasing potential in Central Europe. The case of Czech Republic, Hungary and Poland. In: Erdmenger, Ch. (ed.) Buying into the Environment. Greenleaf Publishing Co., Surrey, pp. 241-253
Trebicky, V., Novak, J., Ira, V., Huba, M., Stodulski, W., Éri, V. (2003), Road to Sustainability - Economic, Social and Environmental Dimensions of Sustainability in the Visegrad Countries. Institute of Environmental Policy, Prague.
Title of the presentation | Place and date | Audience | Speaker |
Kelet-európai workshop | ECOPROCURA konferencia, Göteborg, szept. 10. | Magyar, ukrán, osztrák, szerb környezetvédő szakemberek | V. Éri |
Az ISO 14001 és az EMAS környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál | Dunaújváros önkormányzata által szervezett konferencia, június 13. | Önkormányzati szakemberek, környezetvédelmi felelősök | V. Éri |
A barnamezős területek környezetvédelmi problémái | Kerekasztalbeszélgetés a budapesti barnaövezet helyzetéről és megújulási esélyeiről. MTA Regionális Kutatások Központja, február 27. | A városi terjeszkedéssel foglalkozó szociológusok, építészek, közgazdászok, stb. | V. Éri |
The EU Sustainable Development Strategy | A Közép- és Kelet-európai Környezetvédelmi Központ (REC) kelet-európai közlekedési és környezetvédelmi szakembereknek szervezett konferenciája , Szentendre, december 16. | A konferencia résztvevői | V. Éri |
Ipari ökológia a természeti erőforrások védelméért és a szennyezés megelőzéséért. | A Miskolci Egyetem jubileumi konferenciája, Lillafüred, május 27. | Economists, academic staff, researchers, students | V. Éri |
Green Procurement in the Enlargement Countries. The Case of Hungary, the Czech Republic and Poland | Green Week, Brussels, June | A környezetvédelmi kérdések iránt érdeklődők széles köre | V. Éri |
Thousand HUF |
|
Items |
Previous year |
Actual year |
---|---|---|---|
a |
b |
c |
d |
1. |
A. Assets |
11,400 |
10,976 |
2. |
I. Intangible assets |
134 |
57 |
3. |
II. Fixed assets |
11,266 |
10,919 |
4. |
III. Invested capital |
|
|
5. |
IV. Value adjustment of assets |
|
|
6. |
B. Current assets |
55,592 |
51,307 |
7. |
I. Inventories |
|
|
8. |
II. Receivables |
1,021 |
1,889 |
9. |
III. Securities |
|
|
10. |
IV. Cash and cash equivalents |
54,571 |
49,418 |
11. |
C. Prepaid expenses |
314 |
46 |
12. |
TOTAL ASSETS |
67,306 |
62,329 |
13. |
D. Equity |
45,341 |
48,456 |
14. |
I. Start-up capital |
30 |
30 |
15. |
II. Change of capital |
45,311 |
48,426 |
16. |
III. Spread |
|
|
17. |
E. Provisions |
|
|
18. |
F. Liabilities |
1,602 |
2,006 |
19. |
I. Long-term liabilities |
|
|
20. |
II. Short-term liabilities |
1,602 |
2,006 |
21. |
G. Accruals |
20,363 |
11,867 |
22. |
TOTAL LIABILITIES |
67,306 |
62,329 |
ezer Ft | |
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele |
46 990 |
1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás |
|
a) alapítótól |
|
b) központi költségvetésből |
19 |
c) helyi önkormányzattól |
|
d) egyéb |
11 467 |
2. Pályázati úton elnyert támogatás |
32 344 |
3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel |
1 106 |
4. Egyéb bevétel |
1 788 |
B. Vállalkozási tevékenység bevétele |
|
C. Összes bevétel (A+B) |
46 990 |
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai |
39 867 |
Anyagjellegű ráfordítások |
534 |
Személyi jellegű ráfordítások |
17 039 |
Értékcsökkenési leírás |
797 |
Egyéb ráfordítások |
19 622 |