|
|
Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás mint lehetséges környezetpolitikai eszköz | |
Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás a vállalatok és a környezetvédelmi hatóságok közötti egyezség az ipari létesítmények, vállalkozások környezetterheléséről. Alapvetően egy vagy több gazdálkodó szervezet és valamilyen állami szervezet között jönnek létre, de esetenként a felek között további szervezetek, például civil szervezetek is lehetnek. A vállalás vonatkozhat valamely szennyezőanyag (vízbe, levegőbe, talajba, talajvízbe történő) kibocsátásának meghatározott mértékű csökkentésére, egyes hulladékfajták mennyiségének csökkentésére, a hulladékok újrahasznosítási arányának növelésére, a gazdasági tevékenység energiahatékonyságának növelésére, a felhasznált energia-mennyiségen belül a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelésére vagy bármilyen egyéb, a felek által fontosnak tekintett kedvezőtlen környezeti hatás mérséklésére. Az ilyen megállapodásokat az érvényes környezetvédelmi engedély mellett vagy helyett lehet alkalmazni; mindegyik megoldásra van példa az Európai Unió országaiban. A tapasztalatok szerint az önkéntes megállapodás célszerű eszköz lehet a hatóságok és a vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek közti együttműködés elősegítésében, és hozzájárulhat az ipar környezeti teljesítményének javításához. Előnye, hogy felhasználásával a környezetvédelmi irányítás különbséget tehet az eltérő adottságú ipari vállalatok között, s velük szemben közös megegyezéssel egyedi követelményeket alkalmazhat. Az önkéntes környezetvédelmi megállapodásokat nálunk egyelőre még nem alkalmazzák. Mivel azonban Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbére érkezett, és a csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályalkotási feladatok zömének már eleget tett, érdemes immár azon gondolkodni, hogyan lehet az ország környezeti teljesítményét tovább javítani, hogy a várható gazdasági fejlődés ne járjon a környezetterhelés jelenlegi szintjének emelkedésével. A projekt célja az volt, hogy feltárja az önkéntes megállapodások hazai alkalmazási lehetőségeit, felhasználásuk esetleges akadályait, bevezetésük feltételeit, illetve hogy elősegítse a főbb szereplők közötti konszenzus kialakulását az új eszköz bevezetésének módját és ütemezését illetően. A kutatás számos jogi, gazdasági, intézményi kérdéssel foglalkozott. Vizsgálta,
A kutatás kiindulópontja az Európai Unió környezetvédelmi jogszabály-rendszerének, az önkéntes megállapodásokkal kapcsolatos gyakorlatának elemzése, illetve a jelenlegi magyarországi állapottal való összevetése volt. A megállapodásokról folytatandó párbeszédet elindítandó, az illetékes minisztériumok, a környezetvédelmi felügyelőségek, iparvállalatok és iparági szakmai szövetségek, környezetvédelmi tanácsadó cégek és civil szervezetek, illetve kutatók részvételével szakmai fórumot tartottunk, amelyen a résztvevők megvitatták magyarországi alkalmazás lehetőségeit és feltételeit, várható előnyeit és esetleges buktatóit. A tanácskozás lehetőséget adott a különböző vélemények ütköztetésére. Ezután a hazai alkalmazás feltételeinek, illetve következményeinek mélyebb feltérképezésére interjúkat készítettünk a környezetvédelmi megállapodásban érdekeltek három csoportjával:
Végül a kutatás során nyert tapasztalatok értékelése és az ajánlott cselekvési terv megvitatása céljából kerekasztal megbeszélést szerveztünk a téma legjobb hazai szakértőivel. Az itt elhangzott véleményeket is felhasználva készült el a projekt kutatási jelentése, amelyet 2002. novemberében átadtunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak. |
||
Vissza az oldal tetejére |
A projektet a KAC támogatta. A kutatásban közreműködött Joost Kingma (SPEEDING Kft.) és Radványi András (RADECO Tanácsadó Iroda). |