A Környezettudományi Központ 2001. évi közhasznúsági beszámolója |
1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ
1.1. A Környezettudományi Központ egyszerűsített 2001. évi mérlege:
adatok E FT - ban
Sor-szám
|
A tétel megnevezése
|
Előző év
|
Előző éve(ek) helyesbítései
|
Tárgyév
|
a
|
b
|
c
|
d
|
e
|
1.
|
A.
Befektetett eszközök ( 2 - 5. sorok )
|
11.879
|
|
11.400
|
2.
|
a.
Immateriális javak
|
169
|
|
134
|
3.
|
b.
Tárgyi eszközök
|
11.710
|
|
11.266
|
4.
|
c.
Befektetett pénzügyi eszközök
|
|
|
|
5.
|
d.
Befektetett eszközök értékhelyesbítése
|
|
|
|
6.
|
B.
Forgóeszközök ( 7 - 10. sorok )
|
44.200
|
|
55.592
|
7.
|
a.
Készletek
|
|
|
|
8.
|
b.
Követelések
|
2.167
|
|
1.021
|
9.
|
c.
Értékpapírok
|
|
|
|
10.
|
d.
Pénzeszközök
|
42.033
|
|
54.571
|
11.
|
C.
Aktív időbeli elhatárolások
|
|
|
314
|
12.
|
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN ( 1.+ 6.+11. sor )
|
56.079
|
|
67.306
|
13.
|
D. Saját
tőke ( 14 - 16. sorok )
|
31.474
|
|
45.341
|
14.
|
a.
Induló tőke
|
30
|
|
30
|
15.
|
b.
Tőkeváltozás
|
31.444
|
|
45.311
|
16.
|
c.
Értékesítési tartalék
|
|
|
|
17.
|
E.
Céltartalék
|
|
|
|
18.
|
F.
Kötelezettségek ( 19.-20. sorok )
|
1.997
|
|
1.602
|
19.
|
a.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
|
|
|
|
20.
|
b.
Rövid lejáratú kötelezettségek
|
1.997
|
|
1.602
|
21.
|
G.
Passzív időbeli elhatárolások
|
22.608
|
|
20.363
|
22.
|
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13.+ 17.+ 18.+ 21. sor)
|
56.079
|
|
67.306
|
1.2. A Központ 2001. évi bevételei
Támogatások és bevételek
|
ezer Ft
|
Az Országgyűléstől kapott támogatás:
|
|
Minisztériumoktól:
|
|
Más költségvetési szervektől:
|
500
|
Helyi, települési önkormányzatoktól:
|
|
Adományok, egyéb támogatók:
|
4.450
|
SZJA 1%-ából befolyt összeg:
|
24
|
Az alapító dokumentumban meghatározott tevékenységből származó egyéb bevétel:
|
2.420
|
Kamatbevételek:
|
1.276
|
Vállalkozásból származó bevételek:
|
|
Egyéb bevételek:
|
978
|
Előző évről 2001-re átvitt összeg:
|
42.033
|
Támogatás és bevétel összesen
:
|
51.681
|
1.3. A 2001. évi kiadások
Kiadások
|
ezer Ft
|
A. Személyi jellegű ráfordítások:
|
|
1. Bérek, megbízási díjak:
|
11.066
|
2. Személyi kifizetések közterhei:
|
3.579
|
B. Anyagköltség:
|
790
|
C. Anyagjellegű szolgáltatások költségei:
|
11.046
|
D. Nem anyagjellegű szolgáltatások költségei:
|
6.746
|
E. A szervezet által nyújtott támogatások:
|
|
Költségek összesen:
|
33.227
|
1.4. A
Központ által kapott költségvetési támogatás összege és felhasználása
A Központ 2001-ben a Központi Környezetvédelmi Célalaptól a Politikusaink
környezetvédelmi tudata című interjúkötetéhez kapott 500 000 Ft támogatást. (Ez az összesen
800 000 Ft összegű támogatás 2. részlete volt.) A 2001. júniusában elkészült interjúkötetben
10 országosan ismert politikus környezetvédelemmel kapcsolatos nézetei kaptak helyet.
A 90 oldal terjedelmű kiadvány 500 példányban, színes kartonkötésben, A5-ös formátumban
jelent meg. Az interjúkötetből tiszteletpéldányt kaptak az interjúalanyok és a
sajtótájékoztatón megjelent újságírók. További példányokat küldtünk az Országgyűlés
környezetvédelmi bizottsága tagjainak, a hazai környezet- és természetvédő társadalmi
szervezeteknek, az egyetemeknek, a könyvtáraknak és a pártok parlamenti frakcióinak.
1.5. A személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatás felhasználása
A 2001. évben a személyi jövedelemadó 1 %-ából a Központ 24 295 forintot kapott.
A támogatást az előző évben kapott 45 ezer forinthoz hasonlóan a Központnak a
2000. januárjában és márciusában bekövetkezett tiszai cián- és nehézfémszennyezés
által okozott gazdasági és társadalmi károkat felmérő programjához használtuk fel
(ezzel egészítettük ki a
programhoz más forrásból kapott támogatást).
1.6. A Központ által nyújtott cél szerinti juttatások
A Központ 2001-ben a városi terjeszkedéssel foglalkozó szakemberek számára rendezett
tanulmányútján 3 fő vett részt. A résztvevőket a korábban, 2001. márciusában
a városfejlesztéssel foglalkozó politikusok, urbanisztikai szakemberek,
újságírók és civil szervezetek számára a fenntartható városfejlődés, illetve a
városi terjeszkedést fékezésének problémáiról tartott 3 napos szemináriumunk
résztvevői közül pályázati úton választottuk ki.
1.7. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások
A kuratórium tagjai önkéntesen végzik munkájukat, tisztségük ellátásáért juttatást
nem kapnak. Az ügyvezető igazgató 2001-ben 3 583 850 Ft bért kapott.
2. A KÖZPONT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE
A Központ küldetésének megfelelően környezetpolitikai kutatási és oktatási tevékenységével,
valamint a környezet védelmét és a fenntartható fejlődést előmozdító gyakorlati
környezetpolitikai programjaival 2001-ben is katalitikus intézményként szolgálta a magyar
gazdaságnak a fenntartható fejlődés elveivel összhangban való átalakulását.
Programjaival országos, regionális és helyi szinten segítette a fenntartható
fejlődés eszméinek terjesztését és érvényre juttatását. Az ésszerű, fenntartható városi fejlődés,
a helyi feladatok a 21. századra programok kidolgozását segítő ATLAS program keretében
kezdeményezte különböző szervezetek közös részvételét a környezeti problémák megoldásában.
Gyakorlati programjai előmozdították olyan külföldön bevált környezetgazdálkodási
megoldások átültetését és hazai meghonosítását, mint a zöld beszerzés,
az EU környezetközpontú irányítási rendszere, az EMAS, valamint a környezeti jelentés.
2001-ben a Központ 11 fontosabb kutatási, illetve gyakorlati környezetpolitikai
programon dolgozott, 2 szakmai tanácskozást, 4 tréninget és 3 sajtótájékoztatót szervezett,
továbbá két kiadványt publikált. A Központ munkatársai számos fórumon tartottak előadást
népszerűsítve a környezetbarát gazdálkodás és a fenntartható fejlődés elveit,
emellett több publikációjuk jelent meg. A Központ programjaival 25 alkalommal
foglalkozott a média.
A Központ munkájával közvetlenül segítette 3 megyei jogú város önkormányzatának,
valamint 20 vállalkozásnak a fenntartható fejlődésre és a környezetbarát gazdálkodásra
irányuló erőfeszítéseit. Rendezvényein 2001-ben 177 fő vett részt. A kutatási és
gyakorlati környezetpolitikai programok haszonélvezőinek száma (elméletileg)
több százezer.
A Központ által 2001-ben megvalósított jelentősebb programok a következők voltak:
2.1. Kutatások
A tiszai cián- és nehézfémszennyezés által okozott társadalmi és
gazdasági károk felmérése
A 2000-ben indult és 2001- márciusában befejezett kutatás számszerűsítette
a környezeti katasztrófa által a halászatban és a helyi idegenforgalomban okozott
bevételkiesést és a szennyezés miatt felmerült költségeket: a kárelhárítás, valamint
a térség idegenforgalmi és üzleti presztizsét ért veszteségek mérséklését célzó marketing
tevékenység többletköltségeit, valamint esettanulmányokkal érzékeltette a katasztrófának
az ott élők helyzetére gyakorolt hatását. Az eredmények hasznosíthatók a kártérítés
iránti perben, felhasználta őket az Európai Bizottság BAIA-MARE Munkacsoportja. A kutatási
jelentés érveket adhat továbbá azon tárgyalók kezébe, akik a jövőbeli hasonló balesetek
elkerülése érdekében nemzetközi együttműködés létrehozásán fáradoznak. A Pán-Európai
Jogász Unió a tanulmányt az egyéni károsultak kártérítési perében bizonyítékul kívánja
felhasználni.
A program költsége 1178 ezer Ft volt, melyből 1033 ezer Ft-ot a WWF adott, a különbséget saját
előző évi megtakarításainkból és a személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatásból fedeztük.
Együttműködő partnerek: WWF és a Tisza-Maros Kormánybiztosi Iroda.
Esettanulmány az energiaracionalizálási hitelek tapasztalatairól a
Közép-és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ és a World Resource Institute
által koordinált "A Közép-és Kelet-európai országok klímavédelmi kapacitása" című programja
számára
Az esettanulmány, mely 2000. októbere és 2001. augusztusa között készült,
értékelte az 1991. óta működő energiaracionalizálási hitelezés mint a legfontosabb
hazai klímavédelmi intézkedés tapasztalatait, gazdasági, környezeti, technikai hasznát
és költségeit, továbbá elemezte, hogyan lehetne a programot kiterjeszteni és
eredményesebbé tenni. Az esettanulmány más közép-kelet-európai országok esettanulmányaival
együtt publikálás alatt áll.
RELIEF
- A városok zöld közbeszerzési gyakorlatának potenciális környezeti hatása (A nemzetközi
program angol címe: "Environmental relief potential of urban action on avoidance and
detoxification of waste streams through green public procurement")
A 2001-ben indult, 3 éves időtartamra tervezett program célja, hogy felmérje az
önkormányzatok környezetbarát beszerzéseinek mint környezetpolitikai eszköznek a
fontosságát és az alkalmazásában rejlő lehetőségeket, továbbá olyan stratégiákat
dolgozzon ki, amelyek segítik ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázását. A programban
6 európai város, köztük Miskolc és egy öttagú, az ICLEI által vezetett, kutatóhelyekből
álló konzorcium vesz részt.
2001. november végén jelent meg a projekt keretében a nemzetközi zöld beszerzési
tapasztalatokról készült felmérés eredményeit összefoglaló "The World Buys Green" című
kiadvány, amely a Környezettudományi Központtól beszerezhető.
A program keretében az országos helyzetkép áttekintése mellett a Központ felmérést
készített Miskolc beszerzési gyakorlatáról, az önkormányzat által beszerzett anyagok
és eszközök mennyiségéről, a környezetbarát termékek arányáról,
a beszerzés szervezeti szabályozásáról, valamint a környezetbarát beszerzés elterjedésének
akadályairól. A felmérés egyrészt információkat szolgáltatott a projekt kutatásaihoz,
másrészt alapul szolgál az onkormányzat majdani zöld beszerzési politikájának a kidolgozásához. A felmérést
ennek megfelelően részben a városi önkormányzat, részben a projekt kutatásai hasznosítják.
Az elkészült
jelentés angolul az ICLEI honlapján hozzáférhető. A jelentés
magyar változata
publikálás alatt áll.
Környezetpolitikai rendszerváltás. Csehország, Lengyelország és Magyarország
rendszerváltozás utáni környezetpolitikájának értékelése
A Központ által koordinált, a cseh Institute of Environmental Policyval és a lengyel
Institute for Sustainable Developmenttel közösen megvalósított nemzetközi projekt az átmenet
első tíz évének cseh, lengyel és magyar környezetpolitikáját elemezte a közelgő
johannesburgi világkonferencia alkalmából. Vizsgálta, hogy hogyan alakult a környezet
terhelése és a környezet állapota a vizsgált országokban a szóban forgó időszakban,
hogyan alakult át a környezetpolitika felfogása és eszközrendszere, továbbá milyen
súlyt képvisel a környezet védelme az egyes országok politikájában. A három ország
környezetpolitikájának összehasonlításával pedig igyekezett megválaszolni azt a kérdést,
hogy mennyire tudott élni ez a politika a rendszerváltozás adta lehetőségekkel. A magyar
jelentést megvitatására a Központ 2001. júniusában tanácskozást szervezett. A tanácskozáson
a téma legjobb szakértői vettek részt, akik hasznos észrevételekkel segítették a jelentés
végső megfogalmazását. A kutatási jelentés hamarosan megjelenik.
Visegrád Agenda 21
A 2001-ben indult, a cseh Institute of Environmental Policy által kezdeményezett
projekt
szorosan kapcsolódik a "Környezetpolitikai rendszerváltás ..." című projekthez.
Célja, hogy nemzetközi konferencia keretében értékelje a Visegrád 4 országaiban a
fenntartható fejlődés irányába tett lépéseket. A projekt a fent említett,
"Környezetpolitikai rendszerváltás..." című projekt keretében készült jelentést kiegészítette
a fenntartható fejlődés gazdasági és szociális vetületeinek az elemzésével, valamint a
"riói érdekcsoportoknak" a környezethez és a fenntartható fejlődéshez való viszonyáról
készített felméréssel. Az így összegyűlt anyag publikálás alatt áll.
A konferenciára Vaclav Havel cseh elnök védnökségével 2002. áprilisában került sor.
A peszticidhasználat környezeti problémái
A 2001. második felében indult és a TIDES Foundation Global Greengrants Fund alapja
által támogatott program a célja, hogy növelje a különböző
érdekcsoportoknak (pl. a jogalkotóknak, a kormányzati szerveknek, a mezőgazdasági
termelőknek, az újságíróknak stb.) a peszticid használatával kapcsolatos környezeti
tudatosságát. Az eddigiek során főképp anyaggyűjtés folyt, illetve a Központ szakértője
előadást tartott a PAN Europe (Pesticide Action Network Europe) nevű, a témában rendkívül
aktív szervezet éves találkozóján "Peszticidhasználat egy átmeneti gazdaságú országban"
címmel. Az előadás kiadványként és elektronikus formában egyaránt hozzáférhető az
érdeklődők számára.
2.2. Gyakorlati környezetpolitikai programok
- A 2000-ben kezdődött és 2001. elején lezárult ATLAS program keretében
a Központ tréninggel, angliai tanulmányút megszervezésével és gyakorlati tanácsokkal segítette
három magyar város helyi fenntartható
fejlődési stratégiájának a kidolgozását. Együttműködő partnereink: a Megyei Jogú Városok
Szövetsége, Leicester (Egyesült Királyság) önkormányzata, Miskolc, Tatabánya és Békéscsaba
önkormányzata. A programot az EU Ecos Ouverture Micro Projects Programja finanszírozza.
A program tevékenységeinek túlnyomó részére 2000 során került sor. 2001-re az
eredmények értékelése maradt. Eszerint az érintett három megyei jogú város mindegyike
növelte környezetvédelmi költségvetését, mindháromban megkezdődött a környezetvédelmi
program elkészítése és jelentősen fejlődött az érintett önkormányzatoknak a civil
szervezetekhez és az állampolgárokhoz fűződő viszonya.
- A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére irányuló együttműködés - A
Központ Miskolc város önkormányzatának partnereként vesz részt a 2000. szeptembere óta tartó
programban, amelynek célja a környezetközpontú irányítási rendszernek a miskolci
önkormányzatnál és a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-nél történő bevezetése. A felsorolt
magyar partnerek mellett a programban részt vesz Agii Anargiri önkormányzatának Alfa-Alfa
Fejlesztési Vállalata (Athén) és a London Borough of Sutton. A program a már említett
RELIEF projekt keretében folyó munkával együtt jelentősen hozzájárul az önkormányzat
érintett munkatársainak környezetvédelmi tudatosságához, az önkormányzat
környezetvédelmi teljesítményének a javításához. E két projektnek is része volt
abban, hogy Miskolc 2001-ben elnyerte az Európai Unió Bizottságától az Uniós
előírásoknak való megfelelésért odaítélt környezetvédelmi díjat (EU Compliance
Environmental Award).
2001-ben a partnerek elvégezték a környezetvédelmi helyzetértékelést, kiválasztották
a szervezetük legfontosabb környezeti hatásait, elkészítették környezetvédelmi programjukat
és összeállították a program megvalósítását célzó eljárásokat. A környezetközpontú
irányítási rendszer tervezése tehát lezárult. 2002-re maradt
a rendszer bevezetése, a rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok, valamint a rendszer
rendszeres ellenőrzése és tanúsíttatása.
A programot az EU Ecos Ouverture programja finanszírozza.
- A városi terjeszkedés korlátozása
című program - 1999. februárjában
indult a German Marshall Fund of the United States támogatásával. Célja, hogy segítsen
hosszútávú megoldásokat találni a városi fejlődés problémáira, különös tekintettel a városi
terjeszkedésre.
A városok terjeszkedése összetett, sok tényezős folyamat, amelynek az alakulását
nagymértékben meghatározza, hogy mennyire képes a társadalom kézben tartani a folyamat
irányítását, hogy rendelkezésre állnak-e a megoldáshoz szükséges modellek, gazdasági és
intézményi erőforrások, hogy sikerül-e az ellentétes érdekek között kompromisszumot
teremteni és az érdekelt feleknek együttműködni. A Központ ebben a folyamatban katalizátor
szerepet kíván betölteni. Célja, hogy kezdeményezze az érdekelt felek közötti együttműködést,
elősegítse és gyorsítsa azt a konzultációs folyamatot, amely elvezet a helyi, országos és
intézményi stratégiák kidolgozásához. Ennek megfelelően a Központ a tájékoztatja a
közvéleményt a városi terjeszkedést kísérő negatív jelenségekről, felhívja a döntéshozók
és az érdekeltek figyelmét a problémákra, és információkkal segíti a folyamat irányításában
részt vevő döntéshozókat és szakembereket.
2001-ben került sor az előző évben a városi terjeszkedés különböző összetevőit és
okait bemutató négy részes szeminárium sorozat
anyagát összefoglaló kötet publikálására,
a városi terjeszkedés folyamatában kulcsszerepet betöltő kormányzati, önkormányzati,
média, NGO, stb. szakértők vezetőképzésére, valamint a képzésen részt vevő vezetők
számára szervezett 6 napos Egyesült Államokbeli tanulmányútra.
A program eddigi működése sikerrel irányította rá a városi terjeszkedés problémájára
a szakértők és közvélemény figyelmét. A program iránti igényt jelzi a Központ városi
terjeszkedéssel foglalkozó kiadványa, valamint a három napos szemináriuma iránti érdeklődés,
továbbá a témával a Központ bevonásával készült rádió interjúk és cikkek száma. A program
hozzájárult ahhoz a kedvező helyzethez, hogy ma már több társadalmi szervezet és szakmai fórum is visszatérően
foglalkozik a problémával.
- A Politikus interjúk - A program keretében a Központ publikálta 10
országosan ismert politikus környezetvédelemmel
kapcsolatos véleményét "Zöld Ars Politica"
címmel.
- A Környezeti jelentés kis- és középvállalkozások számára kézikönyv készítése
- A 2001-ben kezdődött program célja, hogy kis- és középvállalkozások számára útmutatót adjon
a környezeti jelentés elkészítéséhez. A kézikönyv az útmutató kiegészítésére egy
esettanulmányt is fog tartalmazni, amely részletesen bemutatja majd egy vállalkozás környezeti
jelentését az elkészítés lépéseivel együtt. A munka befejezésének várható időpontja
2002. júniusa.
2.3. A Környezettudományi Központ jelentősebb rendezvényei 2001-ben
Események, tanfolyamok,
rendezvények
|
Eredmények
|
Támogatók
|
|
A tanfolyam megismertette a
részt vevő közép és kisvállalkozásokat a hulladékgazdálkodás jogi szabályozásával,
segített a résztvevőknek a vállalati hulladékgazdálkodási tervük elkészítésében,
hozzájárult a környezetvédelmi vállalkozások és a termelő cégek közötti kapcsolatépítéshez,
továbbá fórumot teremtett a hatóság, a környezetvédelmi vállalkozások és a termelő cégek
együttgondolkodásához.
|
|
2001. március 20-21. Miskolci
Egyetem, Mérnök-menedzser továbbképzés, Környezetgazdaságtani és környezetpolitikai modul
|
|
|
|
|
|
|
A sajtótájékoztatót
követően kb 15 média híradás született.
|
|
|
A
sajtótájékoztatót követően 6-8 média híradás született.
|
|
|
A három
résztvevő, egy politikus, egy kutató és egy társadalmi szervezet szakértője
megismerkedett a városi terjeszkedés amerikai problémáival, a problémák
megoldását célzó erőfeszítésekkel, illetve az ésszerű városfejlesztésért
tevékenykedő szervezetekkel.
|
|
|
A résztvevők
megvitatták a rendszerváltozás utáni időszak magyar környezetpolitikáját, értékelték e
politika erősségeit és gyengeségeit, valamint a Központnak e témában készült tanulmányát.
|
|
|
A vita cseh,
lengyel és magyar résztvevői a johannesburgi felkészülés jegyében összehasonlították és
értékelték a három visegrádi ország
rendszerváltozás utáni környezetpolitikáját.
|
|
|
A sajtótájékoztatót követően 2
híradás jelent meg a médiában.
|
|
|
A tréning
felkészítette az érintett önkormányzati dolgozókat az EMAS bevezetésére, az EMAS-szal
kapcsolatos feladataikra és bevonta őket a környezeti irányítási eljárások kidolgozásába.
A résztvevők egyetértettek az EMAS bevezetésével, megértették és elfogadták a rájuk
háruló feladatokat.
|
|