A városi terjeszkedés korlátozása c. program

A városi terjeszkedés korlátozása című program a German Marshall Fund of the United States támogatásával* 1999. februárjában indult azzal a céllal, hogy segítsen hosszútávú megoldásokat találni a városi fejlődés problémáira, különös tekintettel a városi terjeszkedésre, s ezekkel a megoldásokal hozzájáruljon a hazai és esetleg más közép- és kelet-európai városok fejlődéséhez.

A kilencvenes évek változásai, a piacgazdaságra való áttérés, a jövedelmek differenciálódása, egy jól kereső, tehetős társadalmi réteg megjelenése, illetve a gépkocsiállomány növekedése nálunk is felgyorsították a városok, mindenekelőtt Budapest terjeszkedését. Ez a terjeszkedés megfelelő ellenőrzés és irányítás hiányában számos negatív következménnyel jár: romlik az élet minősége, mert a városon kívül élők egyre több időt kénytelenek ingázással tölteni,a jómódú kitelepülők által hátrahagyott belső övezetek pedig lepusztulnak, ami további terjeszkedési hullámokat indíthat el; a térbeli kiterjedéssel nő az útépítés és a közműfejlesztés iránti igény, ami előbb a fejlesztési, majd később a fenntartási költségek rohamos emelkedéséhez vezet; a terjeszkedés veszélyezteti a mezőgazdaságiterületeket és a városkörnyéki élővilágot,valamint fokozza a közúti közlekedés irántiigényt s ezzel együtt a környezetszennyezést.

A kiváltó okoknak és a kedvezőtlen következményeknek ez a felsorolása korántsem teljes. A városok terjeszkedése összetett, sok tényezős folyamat, amelynek kimenetele erősenfügg attól, mennyire képes a társadalom kézbentartani a folyamat irányítását, hogy rendelkezésre állnak-e a megoldáshoz szükséges modellek, gazdasági és intézményi erőforrások, hogy sikerül-e az ellentétes érdekek között kompromisszumot teremteni és az érdekelt feleknek együttműködni. A Központ szerepe ebben a folyamatban az, hogy kezdeményezze az érdekelt felek közötti együttműködést és elősegítse és gyorsítsa azt a konzultációs folyamatot, amely elvezet a helyi, országos és intézményi stratégiák kidolgozásához. Éppen ezért a Központ első lépésként tájékoztatni akarja a közvéleményt a városi terjeszkedést kísérő negatívjelenségekről, fel akarja hívni a döntéshozókés az érdekeltek figyelmét a problémákraés ajánlásokat akar megfogalmazni a politika számára.

A program keretében a Központ 2000. tavaszán négy vitafórumot szervezett, amelyre az érdekeltek, döntéshozók, az önkormányzati testületek tagjai, hazai és külföldi városfejlesztési és környezetvédelmi szakemberek, civil szervezetek képviselői, újságírók, stb. kaptak meghívót. A rendezvénysorozat célja részben az volt, hogy felhívja a résztvevők figyelmét a városok terjeszkedésével járó kedvezőtlen gazdasági, szociális és környezetvédelmi következményekre. Emellett a fórumok lehetőséget adtak a résztvevőknek, hogy megvitassák a városok fejlődésének hazai tendenciáit, hogy az amerikai és a nyugat-európai városfejlődési tendenciákkal való összevetésben értékeljék a magyar nagyvárosok helyzetét és problémáit, és megoldást keressenek ezekre a problémákra.

1.    A városi terjeszkedés mint világjelenség, a terjeszkedés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémái című fórum (2000. február 28.)
2.    A városi terjeszkedés hajtóerői (2000. március 21.) című fórumon a jelenségamerikai, nyugat-európai és hazai hajtóerőiről esett szó.

3.    A harmadik, A városi terjeszkedés visszaszorításának közgazdasági, jogi és intézményi eszközei (2000. április 3.) című fórum
Az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és Magyarországon a terjeszkedés korlátozására egyidejűleg többféle módszert is alkalmaznak. Ilyen módszerek lehetnek pl. a terjeszkedést korlátozó adminisztratív határok, a lakosság és a városi vezetés együttműködésével lefolytatott együttes tervezés, a közlekedési igények mérséklésea területhasználat ésszerű tervezésével,amunkahelyek és a lakóövezetek közötti távolság csökkentésével, vegyes építési övezetek kialakításával, a közlekedési igényeket figyelembe vevő városfejlesztés, a városközpontok rehabilitációja és az üres területek beépítése, vonzó lakókörzetek kialakítása,  stb. Az ésszerű városfejlődést előmozdító eszköz lehet pl. a tömegközlekedés használatának részlegesen vagy teljesen ingyenessé tétele, a napszakonként változó tömegközlekedési tarifák, a terjeszkedéssel kapcsolatos infrastrukturális többletköltségeknek az építtetőkre való áthárítása,  stb.
4.    A használaton kívüli városi ipari és lakóterületek rehabilitációja (2000. április 27.) című fórum bemutatott néhány sikeres amerikai, nyugat-európai és hazai projektet, illetve a sikeres rehabilitáció finanszírozási és intézményi feltételeivel foglalkozott.

A fórumokon elhangzott előadásokat a Központ 2001-ben publikálta.
A program folytatásaként a Központ 2001. március 22-24. között szemináriumot szervezett hazai és külföldi előadókkal a fenntartható városfejlődés előmozdításáról. A résztvevők áttekintést kaptak a városi terjeszkedéssel kapcsolatos kérdésekről, a terjeszkedést fékező városfejlesztési alternatívákról, az ésszerű városfejlesztésben felhasználható eszközökről; megismerkedtek a problémák elemzésének módszertani kérdéseivel, valamint fejleszthették vezetési ismereteiket. A rendezvényen városfejlesztéssel foglalkozó politikusok, urbanisztikai és közlekedési szakemberek, újságírók és civil szervezetek vettek részt.


A városi terjeszkedés mutatószámai
Irodalomjegyzék
Mi az Ön véleménye a városok terjeszkedéséről? 
Tudta-e, hogy ...?
A városi terjeszkedéssel foglalkozó kiadvány
 
Vissza
Főoldal