1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

1.2. A Központ 2002. évi bevételei

A Központ 2002-ben a Központi Környezetvédelmi Célalaptól a következő programjaihoz kapott támogatást:

• A tiszai cián- és nehézfémszennyezés hosszútávú gazdasági és társadalmi hatásai című kutatás 2. része - 700 000 Ft
  A támogatott projekt folyamatban van. Az eddig végzett munka ismertetését lsd. később.
• Az önkéntes környezetvédelmi megállapodások - 4 886 000 Ft - A projekt sikeresen lezárult, a támogatással a Központ elszámolt. A végzett munka ismertetését lsd. később.
• Megújuló energia projekt - 2 000 000 Ft
  A projekt az év végén kezdődött, megvalósítása folyamatban van.
• MEH Informatikai Kormánybiztosságtól számítástechnikai fejlesztésre - 333 000 Ft
  A támogatási szerződésben meghatározott konfigurációt a Központ megvásárolta és használatba vette.

2002-ben a Központ a személyi jövedelemadó 1%-ából 14 947 Ft-ot kapott. Az összeget a Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattól kapott 700 ezer forinttal együtt a 2000. évi tiszai cián- és nehézfémszennyezés által okozott gazdasági és társadalmi károkat felmérő kutatásunkhoz használtuk fel.

A Központ 2002-ben sem magánszemélyeket, sem szervezeteket nem részesített cél szerinti juttatásban.

A kuratórium tagjai önkéntesen végzik munkájukat, tisztségük ellátásáért juttatást nem kapnak. Az ügyvezető igazgató 2002-ben 3 525 280 Ft bért kapott.

A 2002-es év a világ valamennyi környezetvédője számára fontos év volt. 2002. augusztusában Johannesburgban, a Fenntartható Fejlődési Világkonferencián kormányok, érdeklődő emberek, az Egyesült Nemzetek intézményei, nemzetközi pénzügyi szervezetek gyűltek össze, hogy értékeljék az 1992-es, Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencia óta megtett utat. A csúcstalálkozó és a felkészülési folyamat az érdekeltek széles körét ösztönözte arra, hogy áttekintsék a saját területükön elért eredményeket és további intézkedéseket sürgessenek, illetve alkalmat adott a fenntartható fejlődés elveinek a korábbinál szélesebb körben történő megismerésére és az érintettek közötti szorosabb együttműködésre. A johannesburgi konferencia Magyarországon is kiemelt figyelmet kapott, s a konferencia alkalmából megkezdődött a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia előkészítése.

2002 az európai uniós csatlakozás terén is fontos állomást jelentett. A tíz tagjelölt, köztük Magyarország csatlakozási tárgyalásai sikeresen lezárultak. A hivatalos egyeztetések befejeztével a magyarországi környezeti szabályozás számára lehetőség nyílik arra, hogy új problémák megoldásán dolgozhasson. A figyelem középpontjába kerülhet a termelés és fogyasztás energia-, anyag- és szállításigényének további csökkentése, illetve az európai összehasonlításban kedvezőnek mondható hazai biodiverzitás megőrzése. Készül ugyanakkor a nemzeti fejlődési stratégia, amelynek jelentős környezeti hatása van/lehet.

A 2002-es nemzetközi és hazai események tehát kiváló lehetőséget adtak a Központnak, hogy megvalósítsa küldetését, segítse a fenntarható fejlődésre történő átmenetet. A Központ kapacitásának és adottságainak arányában élt ezzel a lehetőséggel, és megfelelt ennek a kihívásnak.

A Központ a johannesburgi csúcsra készülő nemzeti jelentés és a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának elkészítésében való részvételével, illetve a korszerű környezetgazdálkodási módszereket, mint például az EMAS-t (az Európai Unió környezetközpontú irányítási rendszerét, angolul az Eco Management and Audit Scheme-t), a környezeti jelentést, a zöld beszerzéseket, valamint a kormányzati szervek és a vállalatok közötti önkéntes környezetvédelmi megállapodásokat európai, hazai, regionális és helyi szinten, valamint az üzleti szektorban előmozdító programjaival sokoldalúan járult hozzá a fenntartható fejlődésre való átmenethez. Miskolc város önkormányzata, a KTK egyik partnere a hazai önkormányzatok közül elsőnek vezetett be és tanúsíttatott környezetközpontú irányítási rendszert (ISO 14000-t és EMAS-t). A KTK programjai, mint a városi terjeszkedés program, a peszticidek környezeti veszélyeivel foglalkozó ismeretterjesztő program, a kisbéri ökológiai gazdálkodási program vagy az önkéntes környezetvédelmi megállapodások program lehetőséget adott a megvalósításban részt vevő számos intézmény és más érintettek együttműködésére.

2002-ben a KTK

• 14 jelentős kutatási és szakértői programon dolgozott (ezek száma meghaladta az előző évben futó hasonló projektek számát),
• 11 jelentősebb eseményt (3 konferenciát, 2 tréninget, 3 kerekasztal beszélgetést és 3 szakmai fórumot) szervezett,
• 12 tanulmányt, illetve kutatási jelentést készített, közülük több az év végéig publikálásra került.

A KTK munkatársai számos konferencián tartottak előadást, melyekben a környezetbarát vállalatirányítási módszereket és a fenntartható fejlődést népszerűsítették. A média az év során 5 alkalommal tudósított a KTK programjairól.

A KTK munkájával közvetlenül segítette 2 jelentős magyar önkormányzat (Budapest és Miskolc), valamit 2 vállalat környezetvédelmi tevékenységét. Konferenciáin, szakmai rendezvényein több száz ember vett részt, akik különböző érdekcsoportokat és szervezeteket képviseltek. A Központ munkatársai által tartott előadások és a Központ publikációi ennél is több emberhez jutottak el. A kutatási és gyakorlati környezetpolitikai programok haszonélvezőinek száma (elméletileg) több százezer.

A Központ programjai a 2000. évi stratégiai tervnek megfelelően 2002-ben is négy kiemelt területre összpontosultak. E négy terület:

• Az európai integráció kedvező környezeti hatásainak elősegítése,
• Fenntartható fejlődés helyi, regionális és nemzeti szinten,
• Az üzleti szektor és a fenntartható fejlődés és
• A fenntartható fejlődés vitafóruma.

A programok számos fontos környezetpolitikai kérdéssel foglalkoztak. Többségük a stratégiai tervben kiemelt területek közül többet is érintett (olykor mindegyiket), ahogy ezt az alábbi tábla is szemlélteti:

A riói konferencia óta eltelt tíz év alatt Magyarország viszonylag keveset tett azért, hogy fejlesztési stratégiájába a fenntarthatóság szempontjai is beépüljenek. A program célja, hogy segítsen Magyarországnak a fenntartható fejlődésre való átállásban azzal, hogy

• a fenntartható fejlődés szemszögéből értékeli az elmúlt 10 év hazai fejlődését,
• a felméréssel hozzájárul a Fenntartható Fejlődés Világkonferenciára való felkészüléshez,
• az értékelés eredményéről minden érdekelt felet tájékoztat, valamint
• kidolgozza egy majdani fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját.

A program 2002 februárjában indult. 2002-ben elkészült az elmúlt 10 év fejlődésének a fenntartható fejlődés szempontjából történő értékelése. Ezt a Magyarországi Fenntartható Fejlődési Bizottság jóváhagyta, és ez az anyag volt a Johannesburgi Világkonferenciára benyújtott magyar jelentés. Elkészült több, az értékelés, illetve a majdani fenntartható fejlődési stratégia alapjául szolgáló jelentés és esettanulmány is, és megkezdődött a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának a kidolgozása. A stratégia koncepciójának kidolgozása és megvitatása 2003-ban folytatódik.

A UNDP által finanszírozott projektet a Fenntartható Fejlődés Bizottság felügyeli, közvetlen irányítója pedig a Környezetvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium képviselőiből, valamint a fenntartható fejlődés szakértőiből álló projektbizottság. A Központ a programban koordinátor szerepet tölt be.

A 2001-ben, a johannesburgi csúcstalálkozóra való felkészülés részeként indult projekt célja az volt, hogy nemzetközi konferencia keretében értékelje a négy visegrádi országnak a fenntartható fejlődés irányába tett lépéseit. A 10 évvel Rio után címmel Prágában Vaclav Havel elnök védnökségével megrendezett konferencia csaknem 90 résztvevője elfogadta a Prague Initiative for the World Summit on Sustainable Development (a Johannesburgi Világkonferenciához szóló prágai kezdeményezés) című felhívást, amely több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, regionális és globális szinten végrehajtandó feladatot fogalmazott meg. A felhívást a konferencia szervezői eljuttatták a johannesburgi világkonferenciára. A konferencia anyagai nyomtatott és elektronikus formában egyaránt publikálásra kerültek.

A projektet a Nemzetközi Visegrád Alap finanszírozta. A konferenciát a prágai Környezetpolitikai Intézet, a varsói Fenntartható Fejlődési Intézet, a pozsonyi Egyesület a Fenntartható Életmódért és a Központ közösen szervezte.

A 2001. második felében indult program a célja, hogy növelje a különböző érdekcsoportoknak (pl. a jogalkotóknak, a kormányzati szerveknek, a mezőgazdasági termelőknek, az újságíróknak stb.) a peszticid használatával kapcsolatos környezeti tudatosságát.

A Központ 1998-ban a csatlakozó országok környezetvédő szervezetei közül elsőként csatlakozott a PAN Europe, azaz az Európai Peszticid Akció Szervezet (Pesticide Action Network Europe) nevű nemzetközi társadalmi szervezethez, amely a peszticid használat visszaszorításáért, illetve a veszélyes vegyszereknek kevésbé veszélyesekkel való felváltásáért küzd, s ennek érdekében támogatja a környezetbarát mezőgazdasági technológiákat és a biogazdálkodást. A Központ 1998 óta aktívan részt vesz a PAN Europe munkájában. E munka részben a hazai peszticidhasználat kutatásából, részben a peszticidhasználat környezeti és egészségügyi kockázatainak a tudatosításából áll.

2002-ben a Központ kezdeményezésére a PAN Europe éves találkozóján napirendjére tűzte a csatlakozni kívánó országok peszticid használatának megvitatását. Decemberben magyar kutatók, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek képviselőinek részvételével a Központ kerekasztal megbeszélést szervezett. A megbeszélésen a résztvevők tájékoztatást kaptak a PAN Europe-nak a peszticidekkel kapcsolatos összehasonlító kockázatelemzéséről (Comparative Risk Assessment, CRA), másrészt megvitatták, milyen intézkedésekkel lehetne a hazai peszticidhasználat környezeti kockázatát csökkenteni. A workshop eredményeként a résztvevők megállapodtak egy, a Központ által készítendő állásfoglalás szerkezetéről, valamint egy olyan inter-diszciplináris öko-toxikológiai bizottság létrehozásáról, amelynek résztvevői kutatók, kormányzati és nem kormányzati szervezetek szakértői lesznek.

A projektet a Global Green Grant Fund és az EU Phare Access program támogatta.

A 2002-ben indult projekt célja, hogy elősegítse a részt vevő európai városok környezeti menedzsmenttel és a városi környezeti problémák kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak a cseréjét. A módszerekről való eszmecsere mellett a projekt lehetőséget nyújt a résztvevők közötti kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. A projektben minden európai város az önkormányzatával, egy tudományos intézménnyel és egy nem-kormányzati szervezettel képviselteti magát. A Központ a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnereként vesz részt a programban. Közreműködött a januári budapesti szeminárium megszervezésében, és egy, az államigazgatás környezeti érdekei kinyilvánításának jogi összefüggéseivel foglalkozó esettanulmányt is elkészített. Az Európai Unió által támogatott három éves projekt az elkövetkező években is folytatódik.

A 2001-ben az ICLEI vezetésével hat európai város (Hamburg, Kolding, Malmö, Miskolc, Stuttgart és Zürich) és hat kutatóhely (a Bécsi Műszaki Egyetem Közfinanszírozási és Infrastrukturális Politika Intézete; az amszterdami, Vrije Universiteit Környezetkutató Intézete, a dán dk-TEKNIK Energy & Environment; az osztrák Inter-University Research Centre for Technology, Work and Culture; a Környezettudományi Központ és a Drezdai Műszaki Egyetem Vezetéstudományi Tanszéke) részvételével indult projekt fő célja az volt, hogy feltárja, milyen eredményeket hozhat az önkormányzatok környezetbarát beszerzése, illetve hogy egy európai környezetbarát beszerzési stratégiát dolgozzon ki. A projekt célkitűzései közé tartozott, hogy (1) értékelje a részt vevő városok jelenlegi beszerzési gyakorlatát, és felmérje az e területen elérhető fejlődési lehetőségeket, (2) módszereket fejlesszen ki a környezetbarát beszerzéssel elérhető környezeti hatás értékelésére, valamint a környezetbarát beszerzés költség-haszon elemzésére, (3) átfogó adatbázist hozzon létre a környezetbarát beszerzéssel elérhető környezeti hatásokról, (4) javaslatot tegyen a zöld beszerzés elterjedését és az innovációt elősegítő, európai méretekben alkalmazható politikákra és eszközökre, továbbá (5) környezetbarát beszerzési irányelveket dolgozzon ki az önkormányzatok számára.

2002. januárjára a Központ Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával elkészítette az Önkormányzat beszerzési politikájának helyzetelemzését, amely értékelte a miskolci önkormányzatnál alkalmazott zöld beszerzési eljárásokat, illetve a környezettudatos beszerzési gyakorlat fejlesztésének lehetőségeit, s melynek célja az volt, hogy hozzájáruljon egyrészt a város környezetbarát beszerzési stratégiájának és irányelveinek kidolgozásához, másrészt az európai önkormányzatok beszerzési gyakorlatának a projekt keretében történő felméréséhez. A jelentés angol változata az ICLEI honlapján megtalálható. A magyar változat is hamarosan elkészül, hogy segítsen más hazai városokat is környezettudatos beszerzési politikájuk megalapozásában.

2002 folyamán az Európai Uniónak a zöld beszerzés elterjedését elősegítő politikákra vonatkozó ajánlások megalapozásához elkészült a környezettudatos közbeszerzés magyarországi, lengyelországi és csehországi helyzetéről és perspektíváiról szóló felmérés, amely áttekintette a zöld beszerzés jogszabályi és intézményi hátterét, a környezetbarát termékek közép-európai piacát, az eddigi zöld beszerzési projekteket, valamint megbecsülte a környezettudatos beszerzési gyakorlat e három országban történő elterjedésétől várható környezeti eredményeket. A közép-európai zöld beszerzési helyzetről szóló, Green purchasing potential in Central Europe. The case of the Czech Republic, Hungary and Poland című tanulmányt a RELIEF projekt egyéb eredményeit bemutató tanumányokkal együtt a Greenleaf Publishing fogja kiadni.

A programot az EU Ötödik Keretprogramja támogatja.

Ezt a városi fejlődés fenntarthatóságának egy fontos vonatkozásával foglalkozó programot 1999 februárjában indította a Központ lengyel és cseh testvérintézetével (ezek: a prágai Ustav pro ekopolitiku és a varsói Instytut na Rzecz Ekorozwoju) és a German Marshall Fund of the United States támogatásával abból a célból, hogy segítséget nyújtson Magyarországnak és más kelet-közép-európai országoknak hosszú távú megoldást találni városokkal kapcsolatos problémáik összességére, különös tekintettel a városok terjeszkedésére. A városok terjeszkedése a terjeszkedés megfelelő ellenőrzés és irányítás hiányában számos negatív következménnyel jár: romlik az élet minősége, mert a városon kívül élők egyre több időt kénytelenek ingázással tölteni, a jómódú kitelepülők által hátrahagyott belső övezetek pedig lepusztulnak, ami további terjeszkedési hullámot indíthat el; a térbeli kiterjedéssel nő az útépítés és a közműfejlesztés iránti igény, ami előbb a fejlesztési, majd később a fenntartási költségek rohamos emelkedéséhez vezet; a terjeszkedés veszélyezteti a mezőgazdasági területeket és a városkörnyéki élővilágot, valamint fokozza a közúti közlekedés iránti igényt s ezzel együtt a környezetszennyezést, stb. A városok terjeszkedésének problémája a kelet-közép-európai országokban is megjelent, de tendenciája és negatív következményei sokáig nem kaptak elegendő figyelmet. A KTK célja az volt, hogy elősegítse az érdekelt felek közötti, a probléma megoldására irányuló együttműködést, és elindítsa azt a folyamatot, amely többfajta (helyi, országos és intézményi szintű), városterjeszkedésről szóló stratégia elkészítését eredményezi.

A projekt korábbi szakaszában a Központ kampányt folytatott, hogy felhívja a szakértők, a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a problémára és a megoldást segítő alternatív politikákra; tréninget szervezett az ésszerű, fenntartható, azaz a környezeti problémákra érzékeny, gazdaságilag életképes, az ott élők érdekeit szem előtt tartó városfejlesztés potenciális vezetői számára. A kampány eredményeképpen több szervezet (társadalmi és szakmai szervezetek egyaránt) felfigyelt a városi terjeszkedésre és programjába vette a terjeszkedés korlátozásának az elősegítését, a média vissza-visszatérően foglalkozott a problémával.

2002-ben a Központ előadásokkal, a honlapján megjelentetett információkkal, a terjeszkedés kérdésének a médiában való napirenden tartásával, valamint a szeptemberben megrendezett barnamezős konferenciával folytatta megkezdett ismeretterjesztő kampányát. A barnamezős konferencia résztvevői megismerkedhettek a szennyezett és elhagyott ipari üzemek, logisztikai telepek kezelésének egyesült államokbeli, német és hazai tapasztalataival. A helyi televíziókkal együttműködve az önkormányzati választásokat megelőző miskolci és székesfehérvári politikai vitaműsorokban is napirendre tűzték a terjeszkedés és a helyi barnamezők problémáját.

Az Agii Anagiri (Athén kerülete), Miskolc és az EMAS alkalmazásában élenjáró London Borough of Sutton önkormányzatának projektje az önkormányzatok nemzetközi együttműködésére, tapasztalatcseréjére épült. A munkát tanácsadóként az angliai Global to Local tanácsadó cég és a budapesti Környezettudományi Központ segítette. A 2000-ben kezdődött program célja az volt, hogy a részt vevő önkormányzatok és az önkormányzatok tulajdonában levő vállalatok egymással együttműködve, egymást segítve bevezessék az EMAS-t. A program további célkitűzése volt, hogy erősítse a helyhatóságok és a vállalataik közötti partneri kapcsolatot. Az így kialakult együttműködés később más szektorok számára is mintául szolgálhat.

2002-ig a helyi önkormányzatok és vállalataik (Miskolc esetében a Miskolc Város Közlekedési Rt. - MVK) kidolgozták és elfogadták környezetpolitikájukat, elvégezték az előzetes állapotfelmérést, megfogalmazták környezeti programjaikat és megtervezték környezeti irányítási rendszerüket.

2002-ben az önkormányzatok és vállalataik elkészítették EMAS kézikönyvüket, megkezdték a korábban kidolgozott környezeti irányítási rendszerek működtetését, továbbképzéseket szerveztek dolgozóiknak, elvégezték a belső auditokat, és írásba foglalták környezeti jelentésüket. Év végéig megtörtént a miskolci önkormányzat építési és környezetvédelmi osztályán, valamint MVK-nál bevezetett környezetközpontú irányítási rendszereknek az EMAS és az ISO 14001-es szabványok szerinti tanúsíttatása (az EMAS esetében megfelelőségi tanúsítványt kaptak). Így Miskolc az első olyan magyar önkormányzat, amely az EMAS-t meghonosította. A környezetközpontú irányítási rendszer eredményeként például az önkormányzatnál terjed az elektronikus ügyintézés, bevezették a szelektív papírgyűjtést, amelynek gazdasági előnyei is vannak, meghirdették Az év környezetbarát lakóháza pályázatot. A projekt a miskolci önkormányzat zöld beszerzési projektjének is kedvező feltételeket teremtett. Az önkormányzat a jövőben szeretné a KIR-t a többi osztályra is kiterjeszteni.

A RELIEF projekt és a RELIEF keretében indult miskolci zöld beszerzési projekt a Fővárosi Önkormányzatnál is érdeklődést ébresztett. A Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának felkérésére a Központ a RELIEF projekt keretében készített miskolci állapotfelméréshez hasonlóan értékelte a Fővárosi Önkormányzat beszerzési rendszerét, és vizsgálta a környezetbarát beszerzési gyakorlatra való áttérés lehetőségeit. Az állapotfelmérő tanulmány elfogadása után pedig elkészítette az önkormányzat zöld beszerzési politikájának tervezetét is (e tekintetben a budapesti program túllépett a miskolci keretein).

A programot a Budapesti Önkormányzat finanszírozta.

A program 2001-ben indult. Célja egy olyan részletes útmutató elkészítése volt, amely segíti a környezetvédelmi szakemberekkel nem rendelkező kisvállalatokat önkéntes környezeti jelentésük elkészítésében. A kézikönyv 2002-ben elkészült. Használatát megkönnyíti, hogy egy valóságos kisvállalat környezeti jelentését is tartalmazza, amely mintául és egyben biztatásul szolgál a környezeti jelentés megírásával próbálkozó majdani felhasználóknak.

A programot a TETRA Alapítvány finanszírozta, és a kézikönyv is az ő gondozásukban jelenik majd meg. A kézikönyv iránt már eddig is többen érdeklődtek.

Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás egy vagy több gazdálkodó szervezet és valamilyen állami szervezet közötti az ipari létesítmények, vállalkozások környezetterhelésének mértékéről létrejött egyezség. Tárgya bármilyen, a felek által fontosnak tekintett kedvezőtlen környezeti hatás mérséklése lehet, így például valamely szennyezőanyag (vízbe, levegőbe, talajba, talajvízbe történő) kibocsátásának meghatározott mértékű csökkentése, egyes hulladékfajták mennyiségének csökkentése, a hulladékok újrahasznosítási arányának növelése, a gazdasági tevékenység energiahatékonyságának növelése, vagy a felhasznált energia-mennyiségen belül a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Előnye, hogy felhasználásával a környezetvédelmi irányítás különbséget tehet az eltérő adottságú ipari vállalatok között, s velük szemben közös megegyezéssel egyedi követelményeket alkalmazhat.

A projekt célja az volt, hogy feltárja az önkéntes megállapodások hazai alkalmazási lehetőségeit, felhasználásuk esetleges akadályait, bevezetésük feltételeit, illetve hogy elősegítse a főbb szereplők közötti konszenzus kialakulását az új eszköz bevezetésének módját és ütemezését illetően.

A két környezetvédelmi tanácsadó céggel, a RADECO Bt.-vel és a Speeding Kft.-vel együttműködésben végrehajtott projekt keretében intenzív kommunikációt sikerült megindítani az önkéntes megállapodások témájáról az érdekeltek között. A 2002. márciusában megrendezésre került szakmai fórumon, amelyen a gazdálkodó szervezetek, a környezetvédelmi hatóságok, a környezetvédelmi civil szervezetek és a tudomány képviselői nagy számban vettek részt, a résztvevők megismerkedhettek az önkéntes környezetvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatokkal. A szakmai fórumot követően a projektben közreműködő kutatók kérdőívekkel és mélyinterjúkkel vizsgálták az önkéntes megállapodások magyarországi bevezetésének lehetőségeit, az alkalmazás részletes feltételeit, továbbá az érdekeltek fő csoportjainak a megállapodásokkal kapcsolatos elvárásait. A kutatási jelentés tervezetét a kutatók a téma szakértőinek részvételével rendezett workshop tapasztalatainak figyelembe vételével véglegesítették. A jelentést a Központ 2003-ban a honlapon publikálja.

A programot a KAC finanszírozta.

A 2002. decemberében a KAC finanszírozásával indult projekt is a RELIEF projekt eredményeire épít. Célja, hogy a RELIEF projekt tapasztalatainak felhasználásával jól hasznosítható útmutatást adjon a zöld beszerzés iránt érdeklődő önkormányzatoknak a környezetbarát termékekről, a szolgáltatók közötti választásról, a pályáztatással és a szerződési feltételekkel kapcsolatos tudnivalókról. A program 2003-ban fog lezárulni.

A program célja a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő és az Európai Unió agrárpolitikájával összhangban álló tevékenységeknek a kistérségben való előmozdítása. Ezáltal a projekt segít a kisrégiónak az EU körülményeihez való alkalmazkodásban és a hosszabb távon is életképes gazdasági tevékenységi szerkezet kialakításában. A Központ az említett régióval már az 1990-es évektől kezdődően jó kapcsolatot alakított ki. Közösségépítő tréningeket szervezett, és szerepet játszott a régió egy korábbi öko-turizmus (elsősorban a lovas turizmus) projektjében. Így a mostani program az előzőek folytatása. A projekt a hagyományos termékek és a hagyományos élelmiszer feldolgozás újjáélesztését, a biomezőgazdaság és a környezetbarát élelmiszertermelés fellendítését, a helyi élelmiszerpiacok megerősítését, valamint a helyi humán és szellemi erőforrások fejlesztését tervezi. A megvalósításban a Központ együttműködik a helyi szakértőkkel, önkormányzatokkal és az önkormányzati szövetséggel, a gazdakörökkel és a civil szervezetekkel.

A 2002 végén kezdődött projekt keretében elkészült az állapotfelmérés, amelyre a projet későbbi végrehajtása épül.

A projekt támogatója a Phare Access és a KAC.

A program a Központ előző, a szennyezés évében végzett Tisza-programjának folytatása. A folytatásban a Központ azt vizsgálja, hogyan alakultak a szennyezés gazdasági és társadalmi hatásai az előző felmérés óta, illetve, hogy a negatív gazdasági és társadalmi hatások még mennyi ideig jelenthetnek problémát. Emellett megpróbál egy átfogó értékelést adni a károk összességére. A 2002-ben kezdődött projekt végrehajtása áthúzódik 2003-ra. A munkát a KAC támogatja.

A Központ az 1990-es évek közepe óta részt vesz a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének mérnök-menedzser programja keretében tartott környezetvédelmi oktatásban, melynek bevezetését annak idején a Központ kezdeményezte. Mint eddig, 2002-ben is a Központ oktatta a környezetpolitikai és környezetgazdaságtani modult. A Központ és az Egyetem közötti együttműködés a továbbiakban is folytatódik, amikor majd a modul átkerül az Egyetem MBA programjába.

A Környezettudományi Központ jelentősebb rendezvényei 2002-ben

Vissza

Főoldal