Fenntarható fejlődés helyi, kistérségi és regionális szinten |
A program a "Helyi feladatok a XXI. századra" (vagy Local Agenda 21) néven ismert nemzetközi kezdeményezés hazai megvalósítását akarja előmozdítani a fenntartható fejlődést segítő korszerű módszerek, eljárások és eszközök elterjesztésével. A program keretében a Központ segíti a fenntartható fejlődés helyi, kistérségi és térségi stratégiáinak és akcióprogramjainak a kidolgozását és végrehajtását, s hozzájárul olyan sikeres projektek, programok megvalósításához, amelyek más helyi önkormányzatokat vagy kistérségi egyesüléseket is cselekvésre ösztönöznek.
A program fő területei:
A városi terjeszkedés korlátozása című program 1999. februárjában indult a German Marshall Fund of the United States támogatásával. Célja, hogy segítsen hosszútávú megoldásokat találni a városi fejlődés problémáira, különös tekintettel a városi terjeszkedésre.
A városok terjeszkedése összetett, sok tényezős folyamat, amelynek
az alakulását nagymértékben meghatározza, hogy mennyire képes a társadalom
kézben tartani a folyamat irányítását, hogy rendelkezésre állnak-e a megoldáshoz
szükséges modellek, gazdasági és intézményi erőforrások, hogy sikerül-e
az ellentétes érdekek között kompromisszumot teremteni és az érdekelt feleknek
együttműködni. A Központ ebben a folyamatban katalizátor szerepet kíván
betölteni. Célja, hogy kezdeményezze az érdekelt felek közötti együttműködést,
elősegítse és gyosítsa azt a konzultációs folyamatot, amely elvezet a helyi,
országos és intézményi stratégiák kidolgozásához. Ennek megfelelően a Központ
tájékoztatja a közvéleményt a városi terjeszkedést kísérő negatív jelenségekről,
felhívja a döntéshozók és az érdekeltek figyelmét a problémákra, információkkal
segíti a folyamat irányításában részt vevő döntéshozókat és szakembereket,
hogy ezáltal elősegítse a probléma megoldásához vezető stratégiák kidolgozását.
A Központ 1997 óta dolgozik a környezetközpontú irányítási rendszereknek
(KIR) az önkormányzatoknál történő alkalmazását előmozdító projekteken.
Célja, hogy a KIR eltrejesztése révén hozzájáruljon a környezeti
teljesítmény állandó javításához az Agenda 21 folyamat iránt elkötelezett
önkormányzatokban. A Központ koordinálta a Környezetközpontú irányítási
rendszerek bevezetése a közép- és kelet-európai helyi önkormányzatokba
(Eco-Management and Audit Scheme for CEE Municipalities) című, a Közép- és
Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ által támogatott
nemzetközi programot, amelynek keretében 6 közép- és kelet-európai szervezet
(a Központon kívül a bolgár ETP-Foundation, a prágai Institute for
Environmental Policy, a lengyel ETP-Poland, az ETP Romania Foundation, és az
ETP Slovakia) együttműködésével 6 helyi önkormányzatnál (Miskolcon, a
bulgáriai Gabrovoban, a csehországi Kladnoban, a romániai Campulung
Muscelben, valamint a szlovákiai Puchovban és Spisska Nova Ves-en) kezdődött
meg a környezetközpontú irányítási rendszer előkészítése. Valamennyi
résztvevő város eljutott a város környezetpolitikájának a megfogalmazásáig,
többségük a környezeti áttekintést is elvégezte és a helyi
környezetpolitikai akcióprogramot is kidolgozta, ezáltal jelentős lépést
tett a hatékony környezeti irányítás megvalósítása felé. A program
magyarországi partnervárosa, Miskolc, a hazai városok közül elsőként tett
kísérletet a környezetközpontú irányítási rendszer önkormányzati
bevezetésére.
A projekt lezárása után a magyar résztvevők, Miskolc és a Környezettudományi
Központ a munkát a Helyi önkormányzatoknak és vállalatoknak az EMAS
bevezetésére irányuló együttműködése című ECOS Ouverture projekt
keretében görög és angol partnerekkel folytatják. Partnereik a görög Agii
Anargiri önkormányzatának Alfa-Alfa Fejlesztési Vállalata, London Borough of
Sutton, valamint a brit Global to Local cég. A projektben részt vesz a
Miskolc Város Közlekedési Rt. is. A feladatok elvégzését a partnerek közötti
folyamatos tapasztalatcsere segíti. Az elmúlt év szeptemberében kezdődött
program keretében elkészült az MVK Rt. környezetpolitikája (az önkormányzaté
már korábban jóváhagyásra került, arra a program mint kész eredményre
támaszkodhatott) és az előzetes környezetvédelmi felmérés. A munka jelenleg
a környezeti irányítási rendszer kidolgozásánál tart.
2001-ben kezdődött az önkormányzatok zöld beszerzési politikájától várható
környezeti és gazdasági hatásokat kutató RELIEF című nemzetközi program,
amelyet az ICLEI Europai Irodája koordinál, s amelyben további 5 európai
kutatóhely és 6 európai város mellett a Környezettudományi Központ is részt
vesz. A program teljes címe: Environmental Relief Potential of Urban Action
on Avoidance and Detoxification of Waste Streams through Green Public
Procurement – magyarul szabad fordításban: A városok zöld közbeszerzési
gyakorlatának potenciális környezeti hatása. A program kiválasztja azokat a
termékcsoportokat, amelyeknél a környezetbarát alternatívák alkalmazása
jelentős környezeti hatással jár, s amelyek az önkormányzati beszerzésekben
jelentős tételt képviselnek, elemzi ezen termékcsoportok esetében a zöld
beszerzések potenciális piaci, társadalmi és környezeti hatását, továbbá
javaslatokat tesz az Európai Unió számára egy környezettudatos beszerzési
stratégia kialakítására. A projekt keretében a Központ értékeli a hazai zöld
beszerzési gyakorlatot és a közös nemzetközi módszertan alapján elemzi a
hazai és a kelet-európai önkormányzatok zöld beszerzési gyakorlatával
elérhető környezeti és piaci hatásokat, hozzájárul a zöld beszerzések hazai
előmozdításához. A projekt, amelyben Miskolc is részt vesz, közvetlenül
kapcsolódik a Miskolcon folyó Helyi Agenda 21 és KIR programokhoz, ezáltal
ezek a programok kölcsönösen segítik egymást.
2001. november végén jelent meg a projekt keretében a nemzetközi zöld
beszerzési tapasztalatokról készült felmérés eredményeit összefoglaló The
World Buys Green című kiadvány. A kiadvány a Környezettudományi
Központtól beszerezhető.
A helyi környezeti programok a regionális fejlesztési programok és a
regionális fejlesztési intézmények által meghatározott környezetben
működnek, a helyi kezdeményezések finanszírozása gyakran regionális
fejlesztési alapokból történik. A regionális fejlesztési intézmények hatása
a jövőben valószínűleg növekedni fog az EU integráció előrehaladásával,
amikor majd egyre több pénzügyi forrás áll majd rendelkezésre a
struktúrális és a kohéziós alapból. Ezért a Központ felmérést végzett arról,
hogy mennyire demokratikus, mennyire EU konform és mennyire környezetbarát a
jelenlegi regionális fejlesztési gyakorlat Magyarországon. A felmérés 11
megyére terjedt ki, jelenleg a tanulságok összesítésén dolgozunk.
A közelmúltban ért véget a Megyei Jogú Városok Szövetsége és Leicester
(Egyesült Királyság) önkormányzata számára a Központ által előkészített és
koordinált ATLAS nevű program (Assistance to Local Agenda 21 Strategies),
amely három magyar megyei jogú városnak nyújtott segítséget a helyi
fenntartható fejlődési program (Helyi Agenda 21) kidolgozásához. A program
keretében a Központ tréninget és angliai tanulmányutat szervezett az
érintett városok képviselőinek, az angol partnerek pedig tapasztalataik
átadásával, valamint gyakorlati tanácsokkal segítették a három magyar
városban folyó stratégiaalkotást. A résztvevők számos ötletet kaptak saját
programjaikhoz, s az érintett három városban, Miskolcon, Tatabányán és
Békéscsabán további lendületet kapott a helyi környezetvédelmi programok
készítése, illetve megújítása. A programok kidolgozására helyi
munkacsoportok alakultak, a munkába a lakosságot és a helyi társadalmi
szervezeteket is bevonják, a program tehát hozzájárult a fenntartható
fejlődést segítő helyi szövetségek létrejöttéhez és a helyi demokrácia
erősítéséhez is. A programot az EU Ecos Ouverture Micro Projects Programja
finanszírozta.
A Központ évek óta különféle szolgáltatásokkal segíti a helyi
önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a lakosságot. A szolgáltatások
jogi tanácsadást, tanfolyamokat,
pályázatírási segítséget, belföldi és külföldi partnerkapcsolatok és
együttműködések elősegítését, helyi és (kis)térségi stratégiai tervek,
környezetpolitikai programok és akcióprogramok elkészítésében való
közreműködést foglalnak magukba. Egyik ilyen folyamatban levő munkánk a
tájhoz, a természeti és gazdasági adottságokhoz, valamint a helyi
hagyományokhoz igazodó komplex lovasturisztikai szolgáltatás stratégiai
tervének az elkészítése a Bakonyalja kistérség számára. Ezt a munkát a
csatkai Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület és a zirci
Vállalkozók a Bakonyért Egyesület bevonásával végeztük. A közelmúltban
fejeztük be ugyanennek a kistérségnek a környezetvédelmi helyzetelemzését,
amelyet a kistérségi vidékfejlesztési terv elkészítéséhez használtak fel. A
Központ emellett részt vett az országos vidékfejlesztési koncepció
kidolgozásában is.
![]() |
![]() |